Az Európai Unióban kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségi és minőségi jellemzése 2004 és 2013 között
dc.contributor.advisor | Pál, László | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.author | Szeles, Evelin | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Árnyas, Ervin | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2016-01-24T18:04:12Z | |
dc.date.available | 2016-01-24T18:04:12Z | |
dc.date.created | 2015 | |
dc.description.abstract | A 20. században a környezetszennyezés és ezen belül is a levegőszennyezés globális problémává vált. A levegőminőség romlása az ipari forradalommal vette kezdetét, ezt követően az energiafelhasználás növekedésével, a nagyarányú iparosodással, a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és a gépjármű közlekedés elterjedésével rohamosan nőtt a légszennyezés mértéke. A légszennyezés hatalmas méreteket öltött, veszélyeztetve a Föld légkörét és élővilágát. A legfőbb légszennyező anyagok a kén-dioxid (SO2), nitrogénoxidok (NOx), az ammónia (NH3), a nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) és a szálló por (PM10). A levegőszennyezés károsítja a természetes és az épített környezetet is. Számos hatását tapasztalhatjuk, úgymint a savasodás, egyes élőlények kipusztulása. A műszaki károk elsősorban a fémek korróziójából és az építőanyagok mállásából erednek. A levegőszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatása kiemelten fontos népegészségügyi probléma. Az Európai Unió határozatokkal és irányelvekkel szabályozza a tagországok kötelezettségeit és jogait a levegőminőséggel, annak mérésével és ellenőrzésével kapcsolatban. Diplomamunkám célja annak vizsgálata, hogy az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon a 2004 és 2013 közötti időszakban hogyan változott az egyes szennyező anyagok – a kéndioxid, nitrogénoxidok, ammónia, a nem-metán illékony szerves vegyületek, valamint a szálló por (PM10) kibocsátása. A légszennyező anyagok okozta egészségkárosodások megelőzésére az elmúlt évtizedben számos jogszabály, intézkedés és technológiai fejlesztés született. A dolgozatban tárgyalt légszennyező anyagok kapcsán elmondható, hogy kibocsátásuk csökkent a vizsgált időszakban. Ez a levegőminőség jelentős javulását eredményezte az Európai Unió több tagországában is, azonban az európai városi lakosság még mindig nagyarányban van kitéve az egészségügyi határértéket meghaladó szállópor szennyezésnek. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | környezet-egészségügyi | hu_HU |
dc.description.courseact | levelező | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 45 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/221517 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | légszennyezés | hu_HU |
dc.subject | Európai Unió | hu_HU |
dc.subject | kén-dioxid | hu_HU |
dc.subject | nitrogén-oxidok | hu_HU |
dc.subject | ammónia | hu_HU |
dc.subject | NMVOC | hu_HU |
dc.subject | PM10 | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Környezettudományok | hu_HU |
dc.title | Az Európai Unióban kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségi és minőségi jellemzése 2004 és 2013 között | hu_HU |