Bevezetés: Az 1-es típusú cukorbetegség incidenciája világszerte folyamatosan növekszik, amely a terápiás együttműködés, valamint az azt befolyásoló tényezők átfogó vizsgálatát teszi szükségessé. A szülői támogatásnak fontos szerepe van a diabéteszes gyermekek adherenciájának alakulásában, a szülők aktív részvétele és támogatásuk biztosítása a fiatalok betegségében kulcsfontosságú, hiszen a család és családi környezet erőteljes befolyást gyakorol a terápiás együttműködésre. Emellett, számos más faktornak is fontos szerepet tulajdonítanak az adherenciában, mint például az önértékelt egészségi állapotnak, az inzulinpumpás kezelés alkalmazásának, az életkornak, nemnek, a család anyagi helyzetének és a szülők iskolai végzettségének. Az említett adherenciát alakító tényezők vizsgálata, középpontban a szülői támogatás hatásával, segíthet a későbbiekben a terápiás együttműködés növelésében és lehetővé teszi, hogy segítsük a diabétesszel élő gyermekek hosszútávú egészségmegőrzését. Célkitűzések: Jelen kutatás célja a szülői támogatás hatásának vizsgálata az 1-es típusú diabéteszes gyermekek adherenciájára, emellett a gyermekek önértékelt egészségi állapota, az inzulinpumpás kezelés, illetve a különböző demográfiai háttérváltozók és társadalmi-gazdasági tényezők, mint az életkor, nem, család anyagi helyezte, szülők iskolai végzettsége, adherenciával való összefüggésének feltárása. Módszer: A kutatásban 12-17 év közötti 1-es típusú diabétesszel kezelt gyermekek vettek részt (n=49). A vizsgálat a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központjának Gyermek Diabetológiai szakrendelésén történt. A diabétesz-specifikus adherencia felmérésére a Diabétesz Adherencia Kérdőív gyermekváltozatát (DAK-GY), a diabétesz-specifikus szülői viselkedés, támogatás vizsgálatára pedig a Diabetes Family Behavior Scale (DFBS) magyarra fordított változatát alkalmaztuk. A vizsgálat során nyert adatokat elektronikus formában felvezettük a Microsoft Excel programban létrehozott adatbázisba, az elemzéshez pedig a JASP statisztikai programot használtuk. Eredmények: A kutatási eredmények igazolták a szülői támogatás hatását a diabétesz-specifikus adherenciára. Emellett, az életkornak és nemnek, valamint az önértékelt egészségi állapotnak meghatározó szerepe volt a terápiás együttműködés alakulásában. A szülők iskolai végzettsége, a család anyagi helyzete és az inzulinpumpás kezelés alkalmazása nem mutatott összefüggést az adherenciával, illetve a szülői támogatásnak nem volt szerepe a gyermekek önértékelt egészségi állapotának alakulásában.