A fej-nyaki régió rosszindulatú daganatai világszinten a leggyakoribb onkológiai kórképek közé sorolhatók. Ezeken belül a szájüregi daganatok kiemelt jelentőségűek, amelyek többségét a laphám eredetű elváltozások alkotják, leggyakrabban szájüregi laphámkarcinóma (Oral squamous cell carcinoma, OSCC) formájában. Magyarországon mind az incidencia, mind a mortalitás kiemelkedően magas, miközben a diagnosztizált betegek körében az ötéves túlélési arány továbbra is kedvezőtlen. A genetikai hajlam mellett számos környezeti tényező, így a dohányzás, a krónikus alkoholfogyasztás, valamint egyes virális és bakteriális fertőzések is szerepet játszanak az OSCC kialakulásában. Korábbi tanulmányok egyértelműen igazolták, hogy a kórfolyamat hatással van a kiválasztódó nyál összetételére. Mivel a nyál fehérjéi alapvető szerepet töltenek be a szájüreg kémiai védelmének kialakításában, a daganatos elváltozások ezen komponensek szintjét is befolyásolják. Szájüregi daganatos betegek esetében eltéréseket írtak le az antimikrobiális és immunmodulátor fehérjék, a proteázinhibitorok, valamint a mátrix metalloproteinázok (MMP-k) expressziós mintázatában. Az MMP-k potenciális nyálalapú biomarker-jelöltekként kerültek előtérbe, tekintettel központi szerepükre a szöveti átalakulásban és a daganatok invazív viselkedésében. Bár számos vizsgálat kimutatta egyes MMP-k emelkedett gén- és fehérjeszintjét, ezen enzimek tényleges funkcionális aktivitásának részletes vizsgálata nyálmintákban tudomásunk szerint eddig nem történt meg. A kutatás célja egy fluoreszcens peptid alapú rendszer kialakítása volt, amely 96 lyukú mikrotiterlemezen alkalmazva lehetővé teszi az MMP-aktivitás mérését nyálmintákban. Mivel ezen enzimek szubsztrátspecifitása jelentős átfedést mutat, a vizsgálati körülmények optimalizálását olyan szubsztrátok tesztelésével kezdtük meg, amelyeket több MMP is képes hasítani. A fluoreszcens kísérletek megtervezése és kivitelezése a szakirodalomban közölt módszertani ajánlások alapján történt. Előzetes eredményeink arra utalnak, hogy a fluoreszcens peptid alapú rendszer, bár további optimalizálást igényel, a jövőben alkalmas lehet a nyál enzimatikus aktivitásának vizsgálatára. Ez a megközelítés ígéretes eszközt jelenthet az OSCC-hez társuló proteolitikus folyamatok tanulmányozásában, és hozzájárulhat a nyálalapú biomarkerkutatások további fejlődéséhez.