Dolgozatomban igyekszem bemutatni az esztergomi ferences iskola életét a Horthy Miklós kormányzó által fémjelzett években. Kutatási munkálataim egyik legkönnyebb, de legnehezebb része is ez volt. Hiszen nagy mennyiségű irodalom állt rendelkezésemre, hogy bemutassam a ferencességet, ám ezekből csak a lényeget próbáltam kiemelni és olykor saját tapasztalataimmal tűzdelni. Kutatásom nem titkolt célja, hogy egy korszak toposzát valamelyest leromboljam, és bemutassam, hogy egy református államvezetés mellett sem csorbultak a katolikus iskolák jogai, és a lehetőségek számukra is nyitva álltak. Három fő szempontot tartottam a szemem előtt kutatásaim kapcsán. Politika, vallás és társadalom. Klebelsberg Kunó és feleségének viszonya a „barátokkal”. A huszadik században egyre inkább felmerült egy ferences iskola alapítása, nem utolsó sorban saját utánpótlás megteremtése céljából. Kutatásaim egyértelműen rámutattak, hogy a ferencesek hiányosságokat szenvedtek az oktatásban, ám ezt orvosolni próbálták és tudták is. A kezdeti problémák és konfliktusok mellett egy stabil intézményt hoztak létre, mely ma már 82. éve folyamatosan várja diákjait. Vallási szempontjaim egyikét már érintettem a bencések és ferencesek kapcsán, de mindenképp fontosnak tartottam a két tartomány összeütközését. A Mariánus provincia és a Kapisztránus provincia ellentéte az iskola alapításának éveiben. Az egyik legfontosabb vallási szempont azonban az érsek és a ferences rend közti belső konfliktus. Leginkább Serédi Jusztinián magánvéleményét emelném ki, melyben a Magyar Katolikus Egyház feje negatívan nyilatkozik meg az iskola alapításával kapcsolatban. Társadalmi szempontként az iskola életét próbálom bemutatni. A növendékek, tanulók mindennapjait, a tanárokkal való kapcsolatukat. Magyarszéky Gábor öregdiák visszaemlékezése segített abban, hogy az iskola egyik vezető személyiségét, az egykori igazgató atyát, P. Weiss Richárdot, bemutassam. Az iskola történetének talán legfontosabb alakja, P. Vinkovits Viktor tartományfőnök és P. Nagy Arisztid mellett. Az értesítők olvasása alatt érti meg az ember az intézményvezető atyák erejét mely, összefogta lélekben az iskolát. „Nem is ember, hanem állapot”. Nyilatkoztak a rendtársak P. Nagy Arisztid kollégiumigazgatóról, és én is e szavakkal tudom jellemezni az előbb említett személyeket.