Lupus antikoaguláns és antikardiolipin antitestek párhuzamos vizsgálata
dc.contributor.advisor | Tóth, Judit | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum | hu_HU |
dc.contributor.author | Kun, Szilvia | |
dc.contributor.department | DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2012-06-07T13:24:08Z | |
dc.date.available | 2012-06-07T13:24:08Z | |
dc.date.created | 2006 | |
dc.date.issued | 2012-06-07T13:24:08Z | |
dc.description.abstract | Az antifoszfolipid szindróma egy olyan autoimmun betegség, amelyet klinikailag artériás és/vagy vénás trombózisok vagy ismétlődő vetélések jellemeznek. Laboratóriumi kritériumai a lupus antikoaguláns és/vagy antikardiolipin antitestek – összefoglaló néven antifoszfolipid antitestek − jelenléte. Munkánk során elemeztük a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetben használt lupus antikoaguláns megerősítő tesztek eredményét, kerestük a megerősítő tesztek alapján lupus antikoaguláns negatívnak bizonyult esetekben az APTI megnyúlás okát, továbbá vizsgáltuk az antikardiolipin antitestek izotípusainak megoszlását, illetve a lupus antikoaguláns és az antikardiolipin antitestek együttes előfordulását 2004. január 1. és 2006. február 28. között. Az inkorrigábilis APTI megnyúlás hátterében az esetek jelentős részében lupus antikoaguláns pozitivitás állt. Jóllehet a hígított tromboplasztin idő ráta a lupus antikoaguláns pozitív esetek nagy részében pozitív volt, annak alkalmazása nem elegendő, szükség van egy második megerősítő tesztre is – laboratóriumunkban ez a hexagonális foszfolipid teszt − a hígított tromboplasztin idő ráta negatív, de lupus antikoaguláns pozitív esetek felismeréséhez. A hexagonális foszfolipid teszt azért is jó második megerősítő teszt, mert Syncumar terápia esetén is alkalmazható. A LA negativitás mellett fennálló inkorrigábilis APTI megnyúlás oka az esetek egy jelentős részében nem került kivizsgálásra. A kivizsgálásra került esetek kisebb részében faktor aktivitás csökkenést észleltünk − leggyakrabban a XII-es faktor aktivitásának csökkenését −, nagyobb részében azonban az okot nem tudtuk kideríteni. Felmerül az alacsony titerű, a megerősítő tesztekkel nem bizonyítható LA jelenléte, de nem zárható ki a kis molekulatömegű heparin terápia okozta inkorrigábilis APTI megnyúlás sem. Az antikardiolipin antitestek legnagyobb része IgM típusú volt, feltételezhetően ezek jelentős része átmeneti; IgA izotípus rendkívül ritkán fordult elő. A lupus antikoaguláns és az antikardiolipin antitestek előfordulása messze nem mutatott jó átfedést, ezért antifoszfolipid szindróma gyanúja esetén mindkét autoantitest párhuzamos meghatározására szükség van. | hu_HU |
dc.description.corrector | P.J. | |
dc.description.course | orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | főiskolai | hu_HU |
dc.format.extent | 36 pp. | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/129913 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.rights.access | closed_network | hu_HU |
dc.subject | lupus | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | Lupus antikoaguláns és antikardiolipin antitestek párhuzamos vizsgálata | hu_HU |