Hazánk lakosságának nemzetközi összehasonlításban rossz egészségi állapota, mely rendkívül kedvezőtlen korai halálozási mutatókkal jellemezhető évtizedek óta ismert. A korai halálozáson belül az elkerülhető halálozás - mind az ESZT, mind az EMB halálozás – tendenciája a harmadik évezred elejétől ugyan folyamatosan csökkent, de még 2017-ben is, a svéd lakosság elkerülhető halálozásának majdnem háromszorosa volt. A magas halálozás/korai halálozás hátterében meghúzódó tényezők közül a közvetlenül és közvetve legerősebb befolyást gyakorló társadalmi-gazdasági tényezők szerepét mára számos evidencia támasztja alá, így kutatásunk a munkaképes korú magyar lakosság elkerülhető halálozásának vizsgálata során nemcsak az ESZT/EMB elkerülhető halálozás (és azokon belül a cukorbetegség, illetve az alkoholos májbetegségek miatti halálozás) térbeli eloszlásának és időbeli alakulásának vizsgálatára irányult, de ezen túlmenően az előzőekben említett indikátorok és a társadalmi-gazdasági helyzet összefüggésének modern, térepidemiológiai módszerek alkalmazásával történő elemzésére is. Eredményeink szerint minden vizsgált (ESZT/EMB elkerülhető, T2DM, az alkoholos májbetegségek miatti) korai halálozás esetében a magas halálozási kockázat Magyarország keleti, észak-keleti és dél-nyugati területein halmozódott, valamint szignifinás, lineáris pozitív irányú összefüggést mutatott a deprivációval. E szerint az általunk vizsgált magas korai halálozási kockázat jelentős meghatározói a társadalmi-gazdasági viszonyok; a halálozási teher leginkább a legdepriváltabb térségek lakosságát sújtja. Továbbá, az ország említett területein elhelyezkedő járások esetében magasabb volt a metformin felírás, illetve kiváltás gyakorisága és a relatív gyógyszerkiváltási arány is. Az eredmények rámutatnak, hogy bár a metformin felírás/kiváltás gyakoriságának térbeli eloszlása és a magas T2DM halálozási kockázatú területek csak részleges átfedést mutatnak, s így a magas T2DM miatti halálozási kockázat nem magyarázható teljes mértékben a metformin „alul-használatával”, sem pedig kevésbé kedvező elsődleges compliance-szal, mégis egyértelműen azonosíthatók olyan térségek, ahol a magas T2DM miatti halálozáshoz alacsony metformin felírási/kiváltási arány társul. Összességében megállapítható, hogy a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet halálozásra gyakorolt erős befolyásával számolni kell, amikor a lakosság egészségi állapotának javítását célzó programok tervezésére kerül sor, s ugyanígy, az egészségügyi szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítását célzó intézkedések is a társadalmi-gazdasági helyzet által meghatározott súlyos egyenlőtlenségek csökkentésével kombinálva lehetnek csak eredményesek.

For several decades, the Hungarian population has been known for its poor health by international comparison, characterised by extremely unfavourable premature mortality rates. The trend of avoidable mortality within premature mortality, both MAHC and PAM, has been continuously decreasing since 2000, but even in 2017, it was almost three times higher than the avoidable mortality of the Swedish population. Nowadays, a wide evidence base confirms the role of socioeconomic factors as the strongest determinant of high premature mortality. Thus, this study aimed to investigate the characteristics of avoidable mortality in the working-age Hungarian population, in addition to the spatial distribution and trends of avoidable mortality (and within these, mortality due to diabetes and alcoholic liver disease) using modern, spatial epidemiological methods to identify the relationship between the indicators and socioeconomic status. The results showed that for the spatial inequalities of premature mortality (MAHC/PAM, T2DM, due to alcoholic liver disease), the high risk of mortality was clustered in the eastern, north-eastern, and south-western regions of Hungary and showed a significant linear positive association with deprivation. This suggests that the relevant socioeconomic conditions are important determinants of the high risk of premature mortality found, with the mortality burden concentrated in the most deprived areas. Furthermore, districts located in these areas of the country had a higher frequency of metformin prescription and redemption, as well as a higher relative redemption rate. The results clearly show that, although the spatial distribution of metformin prescription/redemption frequency and areas at high risk of T2DM mortality show only partially overlapping patterns. Thus, the high risk of T2DM mortality cannot be fully explained by either metformin 'under-use' or less favourable primary compliance; there are areas where high T2DM mortality is associated with low metformin prescription/redemption rates. To summarise, the strong influencing of socioeconomic determinant on mortality means that this effect should be considered when planning programmes to improve the health status of the population and that in the same context, measures to improve the quality and efficiency of health services can only be effective if combined with a reduction in the severe inequalities determined by socioeconomic status.