Diplomáciai mentességek és kiváltságok elméletben és az európai unió tagállamainak gyakorlatában
Absztrakt
Dolgozatom bevezető részében törekedtem rámutatni az államok közötti kapcsolattartás esszenciális elemének, a diplomáciának a kulcsfontosságú szerepére. Rendszerét komplexitása folytán - inter alia - átszövik a protokoll és az etikett szabályai, kultúránként eltérő különös szokások, erkölcsi normák és értékrendek, melyben valójában heterogén szabályok érvényesülnek a hétköznapi élet normáihoz képest. Véleményem szerint eme rejtelmes és misztikus világ mindig is a nagyközönség figyelmének középpontjában állt. Szakdolgozatom érdemi részét az 1961. évi bécsi szerződés elemzése töltötte ki, melynek keretei között került rögzítésre a témaválasztásom szempontjából meghatározó - kiváltságok és mentességek elvének lefektetése. Mint láthattuk, a nemzetközi szokásjogi szabályok kodifikációjáig hosszú út vezetett, de mindezen erőfeszítések ellenére is megállapítható, hogy ezen átfogó szabályanyag sem tekinthető azonban hibátlannak. Ugyanis az Európai Unió – amely a nemzetközi élet meghatározó szervezete - tagállamainak gyakorlatában előforduló jogesetek bemutatása során igyekeztem érzékeltetni, hogy a szerződés nem rendezi a diplomáciai élet minden lehetséges szegmensét, és valójában a joghézagok kitöltésére segítségül hívható szokásjog és tagállami jogszabályok sem tudják a nyitott kérdéseket sem maradéktalanul rendezni. A szerződés eklatáns megsértésének számító jogesetek pedig ezen túlmenően rávilágítottak arra is, hogy a kizárólag a mentességek és kiváltságok betartására fókuszáló egyezmény valamint a szankció alkalmazásának a hiánya, sajnos számtalan visszaélést eredményezhet. Ugyanis gyakran hallani a diplomáciai státusszal visszaélő diplomatákról, akik számos esetben jogsértéseket követnek el, és akikkel szemben pedig a védettség miatt szinte lehetetlen fellépni. Éppen ezért az idő előrehaladtával megváltozott viszonyok, körülmények, valamint a technika és a tudomány fejlődése alapul szolgálhatna a szerződés felülvizsgálatára, melynek keretében a kor szellemének megfelelő, komplex új szabályanyag születhetne meg és szolgálhatná a jelen kor és a jövendő nemzetek érdekeit.