Fizetési meghagyásos eljárás a magyar jogban és az Európai Unióban

Abstract

Dolgozatom alapjául szolgál a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény, melyet az Országgyűlés 2009. június 15-én fogadott el és amelynek nyomán ez az eljárás 2010. június 1-jétől átkerült a közjegyzők hatáskörébe, ezt megelőzően a bíróság foglalkozott a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásával. Emellett fontos kiemelni, hogy az új szabályozással a XXI. századi modern technikai vívmányok alkalmazását is lehetővé tette a jogalkotó. Az elektronikus ügyintézéssel csökkenthető az eljárás időtartama és a közjegyzői eljárás nyomán a bíróságok peres terhei. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara vállalta ennek az elektronikus rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat. A dolgozatom utolsó részében kifejtem, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás bevezetésével a jogalkotó arra törekedett, hogy létrehozza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a nem vitatott követelések gyors és hatékony érvényesítését a gazdasági szereplők számára a határon átnyúló vitákban. A szakirodalmak segítségével kitekintést teszek arra, hogy milyen viszonyban van az uniós intézmény a magyar eljárással.