A hideg légpárnás helyzetek elemzése a budapesti felszállási adatok alapján

dc.contributor.advisorWantuch, Ferenc
dc.contributor.authorPerge, Beáta
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézethu_HU
dc.date.accessioned2016-05-12T12:06:45Z
dc.date.available2016-05-12T12:06:45Z
dc.date.created2016-05-12
dc.description.abstractSzakdolgozatomban 12 UTC-ben a magas légköri szondázási adatok alapján, 2005.12.12. és 2015.12.20. közötti eltelt időszakban hasonlítattam össze, az inverzió vastagsága, legalacsonyabban elhelyezkedő inverzió magassági szintje, inverziós réteg átlaghőmérséklete, legerősebb inverzió hőmérséklete, legerősebb inverzió magassága talajszinthez viszonyítva, talajhőmérséklet illetve a talaj és a legmagasabb inverzió közötti hőmérsékleti különbség szerint kategorizáltam. Ezeket táblázatba foglaltuk, és az itt szereplő adatokat a különböző felszállási görbékről le tudtuk olvasni. Ahhoz, hogy teljesen pontos értékeket kapjunk, a Wyomingi Egyetem honlapját használtuk mind a hét, illetve az esettanulmányban szereplő esetben is. Ezután, megállapítottam, hogy hideg légpárna legfőképp 75%-os relatív nedvességtartalom mellett alakul ki, ha kisebb értékkel számoltunk, nincs akkora esély a kialakulására. Emellett, 850 méteren vagy afelett amikor is a légnyomás értéke átlagban eléri a 900 hPa-t, hőmérséklet átlag értéke -1°C vagy legtöbb esetben az alattiaknál számíthatunk HLP-s jelenségre.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseFöldtudományihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/227203
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecthideg légpárnahu_HU
dc.subjectinverzió
dc.subjectfelszállási görbe
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Földtudományokhu_HU
dc.titleA hideg légpárnás helyzetek elemzése a budapesti felszállási adatok alapjánhu_HU
Fájlok