A hideg légpárnás helyzetek elemzése a budapesti felszállási adatok alapján

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Szakdolgozatomban 12 UTC-ben a magas légköri szondázási adatok alapján, 2005.12.12. és 2015.12.20. közötti eltelt időszakban hasonlítattam össze, az inverzió vastagsága, legalacsonyabban elhelyezkedő inverzió magassági szintje, inverziós réteg átlaghőmérséklete, legerősebb inverzió hőmérséklete, legerősebb inverzió magassága talajszinthez viszonyítva, talajhőmérséklet illetve a talaj és a legmagasabb inverzió közötti hőmérsékleti különbség szerint kategorizáltam. Ezeket táblázatba foglaltuk, és az itt szereplő adatokat a különböző felszállási görbékről le tudtuk olvasni. Ahhoz, hogy teljesen pontos értékeket kapjunk, a Wyomingi Egyetem honlapját használtuk mind a hét, illetve az esettanulmányban szereplő esetben is. Ezután, megállapítottam, hogy hideg légpárna legfőképp 75%-os relatív nedvességtartalom mellett alakul ki, ha kisebb értékkel számoltunk, nincs akkora esély a kialakulására. Emellett, 850 méteren vagy afelett amikor is a légnyomás értéke átlagban eléri a 900 hPa-t, hőmérséklet átlag értéke -1°C vagy legtöbb esetben az alattiaknál számíthatunk HLP-s jelenségre.

Leírás
Kulcsszavak
hideg légpárna, inverzió, felszállási görbe
Forrás