Egyes dizájner amfetamin-származékok meghatározása LC-MS módszerrel

dc.contributor.advisorPosta, János
dc.contributor.advisorSzékely, Andrea
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.advisordeptIgazságügyi Orvostani Intézet Toxikológiai laboratóriumhu_HU
dc.contributor.authorPajkos, Janka
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentNagy, Erzsébet
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentdeptOrvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2016-02-04T10:57:46Z
dc.date.available2016-02-04T10:57:46Z
dc.date.created2015-11-11
dc.description.abstractMunkám során amfetamin és katinon típusú dizájner drogok elválasztásával foglalkoztam. A dizájner drogok vizsgálata meglehetősen nehéz feladat a mindennapokban, mivel folyamatosan jelennek meg újabbnál újabb anyagok a drogpiacon. Ez komoly gondot jelent az orvostudomány számára is, mivel klinikai tanulmányok hiányában nem ismert az újabb anyagok hatása a szervezetre. Az azonosíthatósághoz elengedhetetlenül szükséges az elválasztáson túl a szerkezet felderítésére alkalmas műszer használata, mint például a tömegspektrometria. Kísérletes munkám célja olyan metodika kifejlesztése volt, amellyel ilyen dizájner drogok nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrométer (LC-MS) rendszeren megfelelően elválaszthatók és egyértelműen azonosíthatóak. Ehhez öt eltérő körülményen vizsgáltam az alábbi anyagok elválaszthatóságát: α-pirrolidin-valerofenon (α-PVP), α-metil-fenetilamin (amfetamin), 4-metil-metkatinon (mefedron), α-metilamino-valerofenon (pentedron), 2-fluor-metamfetamin (2-FMA), 3-fluor-metamfetamin (3-FMA), 4- fluor-metamfetamin (4-FMA), 3-metil-metkatinon (3-MMC) és 4-metin-etkatinon (4-MEC). A metodikák az alkalmazott eluensekben, a szerves és vizes fázisú komponensek arányában és/vagy az áramlási sebességben tértek el egymástól. A méréseket kvadrupól LC-MS készüléken végeztem, az elválasztás LiChrosper 100 RP-18 kolonnán izokratikus körülmények között történt. Eluensként 10 mM ammónium-formiát oldat és acetonitril (AcCN) vagy metanol (MeOH) különböző arányú elegyét használtam. Az egyes komponensek a különböző körülmények között eltérő elválaszthatóságot mutattak, és bizonyos esetekben a szétválaszthatóság növekedése a detektálhatóság csökkenését eredményezte a kromatográfiás csúcsok szétkenődése miatt. A szerkezeti izomerek (2-FMA, 3-FMA és 4-FMA) ugyanakkor egyik eddig alkalmazott metodikánál sem váltak külön, emellett más komponensek szétválása sem történt meg kielégítően, aminek következtében gyakori volt az egyes anyagok csúcsainak átfedése. Ezért az optimális metodika kifejlesztéséhez további vizsgálatok szükségesek.hu_HU
dc.description.courseorvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikushu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecOrvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/221868
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsCC0 1.0 Universal*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/*
dc.subjectamfetamin-származékokhu_HU
dc.subjectLC-MShu_HU
dc.subjectdizájner drogokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleEgyes dizájner amfetamin-származékok meghatározása LC-MS módszerrelhu_HU
Fájlok