Retrovirális proteinázok és kaszpázok specifitásának vizsgálata molekuláris biológiai, enzimológiai és molekuláris modellezési módszerekkel
| dc.contributor.advisor | Tőzsér, József | |
| dc.contributor.author | Zahuczky, Gábor József | |
| dc.contributor.department | DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet | hu |
| dc.contributor.department | Elméleti orvostudományok doktori iskola | hu |
| dc.date.accessioned | 2007-06-21T13:35:29Z | |
| dc.date.available | 2007-06-21T13:35:29Z | |
| dc.date.defended | 2003-09-29 | |
| dc.date.issued | 2003 | |
| dc.description.abstract | A doktori értekezésemben felhasznált munkáim során alkalmam volt a retrovirális proteinázok HTLV-BLV csoportjába tartozó proteinázok fő képviselőinek (HTLV-I, BLV PR) előállítására, specificitásuknak egymással, illetve a HTLV-I PR specificitásának a HIV-1 PR-al történő összehasonlítására. Lehetőségem volt még a ciszteinil proteinázok egyik élettani szempontból igen fontos szereppel bíró családjának, a kaszpázoknak három képviselőjével kísérleteket végezni a szubsztrát-foszforiláció és a hasíthatóság összefüggéseinek a vizsgálatára, valamint mutáns kaszpáz-3 enzimek előállítására. Vizsgálataink a két enzimcsalád enzim-szubsztrát kölcsönhatásainak alapos megismerését szolgálták, miközben általános összefüggések felismerésére törekedtünk. BLV PR előállítása érdekében a proteináz cDNS-t fúziós vektorba (pMal-c2) klónoztuk, amelyből expresszáltattuk és tisztítottuk. A tisztítás során kiderült, hogy az enzim képes saját aktív formájának a kialakítására, az előállítását szolgáló konstrukcióból önmaga kihasítására, mind N- és C-terminális irányból. Sikerült az enzimet inklúziós testekből kinyernünk, majd kationcserés és gélszűréses módszerrel homogénre tisztítanunk. Tárolás során további részleges önprocesszálást tapasztaltunk, ami azonban nem járt szignifikáns aktivitáscsökkenéssel. A HTLV-I és BLV proteinázok specificitás-összehasonlítása alapján arra következtethetünk, hogy a BLV PR szélesebb specificitással rendelkezik mint a HTLV-I PR, de a specificitásbeli különbség közöttük – a szubsztrátkötő régiót alkotó részben található homológiával arányosan - nagyobb, mint ami a HIV-1 és HIV-2 PR között tapasztalható. A HTLV-I proteinázok specificitásvizsgálatait a már számos egyéb retrovíruscsalád reprezentatív képviselőjének jellemzésére is felhasznált HIV-1 MA/CA peptidsorozattal kívántuk elvégezni, de a vizsgálatok során kiderült, hogy a HTLV-BLV csoport képviselőinek a többi retrovirális proteinázétól való eltérő szubsztrátspecificitása miatt más sorozatot kell választanunk. A HTLV-I és a HIV-1 proteinázok közötti különbségek részleteit az alzsebek vonatkozásaiban a HTLV-I CA/NC peptidsorozattal tártuk fel. A vizsgálataink azt mutatták, hogy a HIV-1 proteinázoktól eltérően az S4 és S2 zsebek esetében döntően a hidrofób jellegű kölcsönhatások a meghatározóak, míg az S3, S1 és S1’ zsebek specificitásában nagyobb a hasonlóság. A HIV-1 MA/CA hasítási helyhez hasonlóan úgy tűnik, hogy a HTLV-I CA/NC hasítási hely is evolúciósan az újonnan szintetizálódó poliproteinek gyors hasítására szelektálódott ki, mivel a szubsztituált szubsztrátok nagy része lényegesen lassabban hasadt mint a szubsztituálatlan analógok. A kaszpáz specificitásvizsgálatainkat konkrét kérdéskörre szűkítettük, mivel az általános specificitásvizsgálatokat már korábban elkészítették. Ez a kérdéskör a foszforiláció volt, amely egy teljesen általános szabályozási mechanizmus. A foszforiláció proteolízisre kifejtett hatásának tanulmányozása a foszforilált aminosavak közvetlen szerepének feltárásával ritka az irodalomban. Számos esetben a foszfo-Ser mimikálása érdekében helyspecifikus mutagenezissel lecserélik a Ser oldalláncot aszpartátra és így próbálnak meg funkcionális következtetéseket levonni. Vizsgálataink bebizonyították, hogy legalábbis a kaszpázspecificitás tekintetében az Asp és a foszfo-Ser semmiképpen sem tekinthető ekvivalensnek: míg a kaszpáz-3, -7, -8 enzimek számára az Asp eszenciális a P1 pozícióban, és a P4 pozícióban is erősen preferált a kaszpáz-3 és -7 enzimek számára, a foszfo-Ser ugyanezen poziciókban erősen csökkentette vagy teljesen meggátolta a hasíthatóságot. Ebből adódóan a P1’ és P4 Ser oldalláncok foszforilációjának szabályozó szerepe lehet a fehérjék kaszpáz mediált lebontásában. | en |
| dc.description.degree | Egyetemi Doktori (Ph.D.) Értekezés ; Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, 2003 | hu |
| dc.description.degree | PhD | hu_HU |
| dc.format.extent | 52 p | en |
| dc.format.extent | 450079 bytes | |
| dc.format.extent | 384601 bytes | |
| dc.format.extent | 1981689 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/2464 | |
| dc.language | hun | hu |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.language.iso | en | en |
| dc.rights | A kéziratos PhD dolgozatok csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók | hu |
| dc.subject.discipline | Elméleti orvostudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Orvostudományok | hu |
| dc.title | Retrovirális proteinázok és kaszpázok specifitásának vizsgálata molekuláris biológiai, enzimológiai és molekuláris modellezési módszerekkel | en |
| dc.title.subtitle | egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés | en |
| dc.title.translated | Studies on the Substrate Specificity of Retroviral Proteinases and Caspases with the Methods of Enzimology, Molecular Biology and Molecular Modelling | en |
| dc.type | PhD, doktori értekezés | hu |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 3 (Összesen 3)
Betöltés ...
- Név:
- Zahuczky_Gabor_ertekezes.pdf
- Méret:
- 1.89 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
Betöltés ...
- Név:
- Zahuczky_Gabor_tezis_angol.pdf
- Méret:
- 375.59 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
Betöltés ...
- Név:
- Zahuczky_Gabor_tezis_magyar.pdf
- Méret:
- 439.53 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format