Bevezetés: A terhességi intrahepatikus cholestasis (ICP) a terhességek 1%-ában kialakuló betegség. Magzati szövődményei a meconiumos magzatvíz, koraszülés, illetve magzati szívleállás miatti intrauterin elhalás. A diagnosztika részét képező szérum epesav meghatározás Magyarországon elsőként a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán lett elérhető három és fél évvel ezelőtt. Célkitűzés: Az epesavmérésen átesett várandósok epesav és májenzim értékeinek, tüneteinek és perinatális kimenetelének vizsgálata. Módszerek: 2020. szeptember – 2021. szeptember között epesav mérésen átesett és terhessége alatt a klinikán gondozott és szült gravidák adatainak retrospektív feldolgozása és statisztikai elemzése történt a számítógépes betegdokumentációs rendszer, a szülési és császármetszéses naplók, kórlapok és ambuláns lapok felhaszálásával. Eredmények: 695 szinguláris és 63 gemini terhesség, valamint 810 újszülött adatait, összesen 758 gravida 1258 epesavmérésének eredményeit elemeztük. A magzati rizikót meghatározó terhesség alatti legmagasabb epesav szint alapján 0-19 umol/L (nem ICP; n=680; 89,7%), 20-39 (enyhe ICP; n=66; 8,7%), 40-99 (középsúlyos ICP; n=5; 0,7%) és >100 μmol/L (súlyos ICP; n=7; 0,9%) csoportokra osztottuk a gravidákat. A terhesség alatti összes epesavmérés átlaga az egyes csoportokban rendre 9,3±2,3; 18,8±7,4; 53,7±29,6 és 69,8±59,1 umol/L-nek adódott. Súlyos cholestasisban az epesav-GOT (R2=0,128) és epesav-GPT (R2=0,099) korreláció gyengének bizonyult (n=45). Mind az anyai pruritus előfordulása (1,6% - 10,6% -20% - 42,9%), mind koraszülés gyakorisága (10,1% - 18,2% - 20% - 33,3%) növekedett a cholestasis súlyosságának fokozódásával. Középsúlyos és súlyos cholestasis esetében a terminusközeli szülések közül 7/8 (88 %) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18 %). ICP miatti intrauterin elhalás nem fordult elő. Konklúzió: Az epesav meghatározás jelentős additív értékkel bír a csak májenzimek meghatározásával történő ICP diagnosztikához képest. Segíti a terhesség rizikóbesorolását, ante- és peripartum szülészeti ellátását, ezáltal hozzájárul a szövődmények elkerüléséhez.