Az apák tanítási repertoárja igen sokszínű lehet, mely jelentősen hozzájárul a gyermek erkölcsi, morális és intellektuális fejlődéséhez. A kutatás célja bemutatni, hogy az apák végzettségéből adódóan sokszínű tudás átadási formulát képesek felmutatni, és hogy az apák tanítási feladatkörei, valamint a játék, mint pedagógiai lehetőség jelentősen hozzájárulnak a gyermek kulturális tőkéjének bővítéséhez, mely hatalmas előnyt jelent a gyermekek iskolai karrierjének előre menetelében. Az eltérő végzettségből, illetve értékpreferenciákból adódó lehetséges differenciáltság feltérképezése a dolgozat központi elemeit képezik. A kutatásban 183, az iskola előtt álló, 5-6 éves korú gyermeket nevelő apa vett részt, mivel a kutatás az iskolai előtti felkészítő időszak tanítási motívumaira fókuszál. Az elemzés során bizonyosságot nyert, hogy az édesapák aktívan vesznek részt mind a játék, mind a tanítási folyamatokban, a szülői törődés mutatói szerint pedig leginkább a beszélgetés, közös programok jelentik a szülői feladatot, és kevésbé jellemző a szigorú ellenőrzés. Megfigyelhető egy tudatos, iskolára való felkészítési stratégiai, az egyes területek fejlesztése és tanítása is jellemző az apa-gyerek kapcsolatokban. Az iskolai végzettség szerint kevés eltérés mutatható ki az apák nevelési és tanítási szokásaiban, azonban az apaszerep megítélése jelentősen befolyásolja az egyes tevékenységekbe való bevonódást. A kutatás egyik eredménye, hogy a tradicionális értékeket vallók kevésbé bizonyulnak aktívnak, mint modernebb attitűdű társaik. Az egyes klaszterekbe való tartozást sem határozza meg azonban a végzettség, erre inkább a saját apai minta van hatással, mely így közvetett módon befolyásolja az apa-gyerek kapcsolatokat.