A dolgozatban az egyik leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekményt, a csalást mutattam be, büntetőjogi szemszögből vizsgálva a témát. A legnagyobb tartalmi részt, a csalás témakörét a csalás fogalmának tisztázásával kezdtem, majd rátértem a magyarországi szankcionálásának történetére Szent István törvényeitől a 20. századig. Ezt követően a csalás alaptényállását vizsgáltam az 1978. évi IV. (régi Btk.), és a 2012. évi C. törvények (új Btk.) összehasonlító elemzésével. Kiemeltem azokat a pontokat, amelyek megmaradtak és azokat is, amelyek változtak, így például a jótékony célú adománygyűjtés színlelésével elkövetett a csalást, vagy az újabb minősítést, a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozott személyek kárára elkövetett csalást. Néhány jogdogmatikai kérdésére is kitértem, így a csalás és a csalásszerű bűncselekmények elkülönítésére. A csalás elemzését a jogi tárgya és az elkövetési tárgya, az elkövetési magatartása (tévedésbe ejtés és tévedésben tartás), valamint az utóbbi és az okozott kár közötti okozati összefüggés bemutatásával kezdtem. A csalás büntetőjogi elemzésével folytattam, kezdve a csalás jogi tárgyával és az elkövetési magatartással. Ezután arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggés van az okozott kár és az elkövetői magatartás között. A passzív alany vagyoni rendelkezése és a csalás során okozott kár volt az egyik kulcskérdése a témának, hiszen csak így jöhet létre a bűncselekmény. Ezután tértem rá a sértett részéről tett vagyoni rendelkezés, a bűncselekmény nyomán bekövetkező kár, a csalás alanya, minősített esetei és minősítő körülményei bemutatására. A csalás minősített esetei között bemutattam, hogy a csalásért kiszabható büntetés függ attól, hogy milyen értékben okozott kárt az elkövető a sértettnek és hogy milyen minősítő körülmények között történt a károkozás. Kitértem a magánindítvány szerepére a csalással kapcsolatban, végül pedig az elhatárolás, egység, halmazat témakör és a visszaeső elkövetés zárta a fejezetet. A két új tényállást, a gazdasági csalást és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást aszerint tárgyaltam, hogy mi a jogi tárgyuk, milyen az elkövetési magatartásuk, mi az eredményük, ki lehet az alanyuk, és végül, hogy milyen lehet a minősítésük. Arra is választ kerestem, hogy mit várhatunk az új Btk.-tól, ezen belül pedig annak a csalással foglalkozó részétől. A dolgozat végén pedig azt elemeztem, hogy az Európai Unióban milyen lépéseket tettek eddig az uniós költségvetésből csalással nagy összegeket megszerzők ellen. A csalást megelőző egyezményeket és jogszabályokat alkotnak és testületeket (OLAF) állítanak fel, akik szintén megelőzik az ilyen szándékot vagy leleplezik a csalókat.