Az emberi tevékenységeknek köszönhetően nő az üvegházhatású gázok koncentrációja a levegőben, amely gázok a globális felmelegedésért felelősek. A városi levegő különösen terhelt a közlekedési eredetű szén-dioxid miatt, ami a fosszilis üzemanyagok elégetésével kerül be a légkörbe. A fosszilis és biogén eredetű CO2 szén-izotóp összetétele eltérő, köszönhetően a szén-14-es tömegszámú izotópjának. Mivel a növények a fotoszintézis során beépítik a légkörből származó szén-dioxidot a szervezetükbe, így az atmoszférikus eredetű szén-dioxid C-izotóparányt meg tudjuk vizsgálni egy-egy növényi mintából. Jelen tanulmányban városi falevél és fűszál mintákat alkalmaztam a légköri CO2 forráseloszlásának vizsgálatára. Célom volt, hogy több ponton meghatározzam a szén-dioxid fosszilis hányadát Debrecen városában. A mintavételezés fő szempontja az volt, hogy forgalmasnak vélt csomópontokról, az úttesthez minél közelebb helyezkedő mintákat gyűjtsek. A vizsgálatra a legalkalmasabb módszer az AMS-sel (gyorsítós tömegspektrométerrel) történő mérés, így a szénizotóparányokból meghatározható a minták radiokarbon tartalma. A debreceni Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében létesült Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központban egyedülálló lehetőséget biztosított a tanulmány elkészítésére.