Aszályindexek összehasonlító értékelése a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFarkasné Gálya, Bernadett
dc.contributor.advisorBukodi, Csaba
dc.contributor.authorTánczosné Elefánty, Mónika
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-04T13:13:13Z
dc.date.available2020-05-04T13:13:13Z
dc.date.created2020-05-01
dc.description.abstractA klímaváltozás hatásai közül a mezőgazdaságban, gazdaságban jelentős kockázati tényezőként az aszály került előtérbe. Az aszály összetett természetes jelenség, mely leginkább a mezőgazdasági szektort érinti, de befolyásolja társadalmi-gazdasági életet is. Az éghajlat előrejelzési modellek alapján feltételezhetően hazánk érintettsége fokozódni fog, hiszen nemcsak a meteorológiai, mezőgazdasági, hanem a hidrológiai aszály is sújtja országunkat. Célkitűzéseim közt szerepelt, hogy aszályérzékenység szempontjából összehasonlítsam a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő fővárost és négy pest megyei települést (Apaj, Dabas, Ráckeve, Vasad) egyes GWP Handbook által ajánlott aszályindexek (Decilis, Aszálykár csökkentési Index, Standardizált Csapadék Index), illetve a Pálfai féle ariditási index (PAI) segítségével. Vizsgálati időszakként a 2002-2018 éveket választottam. Végül az eredményül kapott index értékeket összehasonlítottam a Napi Léptékű aszályindexszel. A Drinc szoftver alkalmazásával a PET-et, Decilis-t, SPI-t és a RDI-t számítottam ki. Az indexek használatához input adatként általában csapadék és középhőmérsékleti adatokat kellett megadni, illetve a potenciális evapotranspirációt. A Pálfai féle ariditási indexet a szintén hőmérsékleti és súlyozott csapadékadatokból számítottam. A HDI értékeket a vizhiany.vizugy.hu nyilvános oldalról töltöttem le. Ezek idősora nem fedi le az általam vizsgált időszakot, tekintve, hogy a mérőállomások HDI mérése 2016 óta üzemel, így egy rövidebb időszakot vettem figyelembe az összehasonlításra, 2016-2018 közti időszakot. A kapott eredmények szerint a 2002-2003 év szinte mindegyik index alapján közepesen vagy annál jelentősebb mértékben volt aszályos, illetve vízhiányos, kivéve az RDI indexet ami a normálishoz közeli értéket fejezett ki. A többi évben eltérő mértékben mutattak az elemzéshez használt indexek aszályt. A HDI és a többi általam vizsgált index lineáris korrelációja szoros, függő kapcsolatot fejezet ki, ennek magyarázata és az indexek számításához szükséges hasonló bemeneti adatokkal magyarázható.hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.courseMezőgazdálkodási vízgazdálkodási mérnökihu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/285548
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectaszályhu_HU
dc.subjectaszályindexekhu_HU
dc.subjectPest megyehu_HU
dc.subjectHDIhu_HU
dc.subjectklímaváltozáshu_HU
dc.subjectindexek
dc.subjectPest megye
dc.subjectHDI
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleAszályindexek összehasonlító értékelése a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területénhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)