A Debreceni Református Kollégium Iskolai Törvényszékeinek működése, különös tekintettel az 1836-os szabályozásra

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBalogh, Judit
dc.contributor.authorGyőri, Ágoston
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2022-01-07T16:11:25Z
dc.date.available2022-01-07T16:11:25Z
dc.date.created2022-01-07
dc.description.abstractA dolgozat egy különleges, de kevéssé ismert debreceni bírói fórum felépítését és ítélkezési gyakorlatát mutatja be. A Debreceni Református Kollégiumban a 16. század első felétől egészen a 19. század utolsó harmadáig működött az úgynevezett Iskolai Törvényszék (sedes scholastica), amely a diákokat tanulmányi és erkölcsi kihágásaikért vonta felelősségre. A kutatás során elsődleges forrásként a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában található iskolai törvények, és a törvényszéki ülésekről készült jegyzőkönyvek szolgáltak, ezekhez társultak másodlagos forrásként a különböző kollégiumtörténészek munkái. A kollégiumi ítélkezés érdekességét többek között az adja, hogy az Iskolai Törvényszéken első fokon (Alsó Törvényszék) a diákközösség által megválasztott diáktisztviselők és esküdt diákok ítélkeztek, másodfokon (Felső Törvényszék) pedig a professzori kar. Az értekezés két tanév, az 1835 és 1837 közti időszak ítélkezési gyakorlatát ismerteti, kiemelve, hogy melyek voltak a tipikus szabályszegések és az azokért kiszabott büntetések. A Kollégiumban előforduló fegyelmi ügyeket vizsgálva megállapítható, hogy az Iskolai Törvényszék, illetve Debrecen városának világi bíráskodása egymással összhangban működött. A kutatás során arra kerestem választ, hogy a Kollégium, illetve a város igazságszolgáltatási fórumai közt lehetett-e, illetve volt-e személyi átfedés, vagy egyenesen kötelezően kellett-e annak lennie. Az előbbi kérdésre válaszolva az értekezésben kifejtem, hogy az Iskolai Törvényszék és a város világi vezetői közti viszonyban egyensúly figyelhető meg az ítélkezés tekintetében, ugyanis a város vezetői – az Iskolai Törvényszéken esetenként képviseltetve magukat ¬– beleszólást követeltek ugyan maguknak az ügyek elbírálásába, azonban a Kollégium ítélkezési autonómiáját a lehető legszélesebb körben érvényesülni hagyták.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/327468
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkollégiumhu_HU
dc.subjectDebrecenhu_HU
dc.subjectiskolai törvényszékhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA Debreceni Református Kollégium Iskolai Törvényszékeinek működése, különös tekintettel az 1836-os szabályozásrahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)