Laktózmentes tejek laktóz, glükóz és galaktóz, valamint aflatoxin M1 tartalmának meghatározása HPLC készülékkel
Absztrakt
A szakdolgozatom témája a tejek (egy termék kivételével laktózmentes termékek) laktóz, glükóz és galaktóz, valamint aflatoxin M1 tartalmának meghatározása HPLC készülékkel. Azért választottam ezt a témát, mert személyes kötődésem van hozzá. Tudomásomra jutott, hogy egyik ismerősömnél a laktózt tartalmazó tejtermékek fogyasztását követően súlyos gyomor és bélrendszeri panaszok következtében a kiszáradás veszélye is fenn áll. Ez a jelenség a manapság sajnos már jól ismert laktóz intoleranciára jellemző, amelynek következtében a tejtermékekben megtalálható tejcukor lebontását a szervezet nem tudja elvégezni.
Napjainkban már Magyarországon is kaphatók, többféle piacvezető cég által gyártott laktózmentes tejtermékek. Sajnos az utóbbi években egyre több a diagnosztizált laktóz intoleranciában szenvedő ember, főleg a felnőttek körében. Tanulmányok alátámasztják, hogy a kor előrehaladtával csökken szervezetünkben a laktózbontó enzim mennyisége. Főleg azokban az országokban tapasztalható érzékenység a laktózzal szemben, ahol nem jutnak sűrűn tejhez pl. egyes afrikai országokban (FRITZSCHE, 2009). A „mentes” termékek pedig sajnálatos módon a hagyományos fogyasztási cikkeknél költségesebbek, azonban ezek között is akadnak a saját kategóriájukat tekintve olcsóbb és drágább termékek. Szerettem volna kideríteni, hogy az alacsonyabb és magasabb árkategóriájú termékek egyaránt megfelelnek-e a laktózmentes jelző alkalmazási kritériumának, azaz bennük a laktóz mennyisége nem haladja meg a csomagolásokon is feltüntetett 0,1 g/100 g-ot (MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV 1-3/19-1). Azaz biztonsággal fogyaszthatják-e a laktóz intoleranciában szenvedők a kifejezetten számukra kínált termékeket.
Tejek esetén az aflatoxin M1 tartalom meghatározásának is nagy jelentősége van a laktózmentes és a hagyományos termékek esetén egyaránt, ugyanis, mivel az emberi szervezetre bizonyos koncentráció felett veszélyes, felső határértéket állapítottak meg rá, ami 0,050 µg/kg nyerstej és hőkezelt tej esetén (2023/915 rendelet). Sajnos a NÉBIH részéről évente több termékvisszahívás is történik, mert egy adott vizsgált tétel aflatoxin M1 koncentrációja meghaladta az előírt határértéket. Ennek tudatában szeretném megvizsgálni a kereskedelmi forgalomban található tejeket, hogy kiderüljön, vajon az általam kiválasztott minták megfelelnek-e az előírásoknak. Az aflatoxin M1 vizsgálata fontos, mivel gyakori toxin a tejtermékekben. Különösen veszélyes, ha az a megengedett határérték (0,050 µg/kg) felett van, mert az emberi szervezetben rákkeltő, valamint máj és vese problémákat okozhat (KEREKES et al., 2021).
Az elvégzett vizsgálatok által azt is szeretném kideríteni, hogy van-e bármilyen hatással az ár a vizsgált komponensek mennyiségére, illetve milyen különbségeket, észrevételeket lehet felfedezni egyes árkategóriák között.