Szakdolgozatomban szeretném bemutatni az objektív és a szubjektív személyiségvédelmi szankciókat. Az objektív szankciók körében a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértésről történő eltiltást és abbahagyásra kötelezést, az elégtételadást, az eredeti állapot helyreállítását és a jogsértő dolog megsemmisítését, sajátos eszközként a sajtó-helyreigazítást, valamint az új Ptk-ban szabályozásra kerülő jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését. A szubjektív szankciók körében pedig a vagyoni és a nem vagyoni kártérítést, a közérdekű célra fordítható bírságot, mely jövő tavasztól már nem lesz megtalálható a védelmi eszközök között és végül a sérelemdíjat, mely a nem vagyoni kártérítés helyébe fog lépni.Úgy gondolom, ahhoz, hogy a témát minél jobban megértsük, az elméleti alapokon túl mindenképpen szükséges bírósági határozatokon keresztül annak bemutatása, hogy hogyan is jelennek meg ezek a szankciók a gyakorlatban. Továbbá a szankciórendszer ismertetése előtt lényeges lehet néhány alapvető fogalom tisztázása is. Például, hogy miként lehet a személyiségi jogokat definiálni, ebből pedig rögtön következik a kérdés, hogy mit is értünk az ember személyisége alatt. A téma szempontjából fontos lehet a személyiségvédelem megjelenésének és fejlődésének a megismerése is, ezért a kialakulás főbb állomásairól egy történeti összefoglalást is készítek. 2014 márciusában hatályba lép az új Ptk., mely a személyiségvédelem területén jelentős változásokat fog hozni. A korábban már említett jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése és a sérelemdíj intézményén kívül érdemes lehet foglalkozni azzal az új rendelkezéssel, mely a gyűlöletbeszéd elleni fellépést teszi lehetővé, ezért a szakdolgozatom végén erről fogok néhány észrevételt megfogalmazni.