magnéziumtrágyázás hatása a füvek termésére és ásványianyag tartalmára
| dc.contributor.author | Loch, Jakab | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-23T12:25:24Z | |
| dc.date.available | 2024-07-23T12:25:24Z | |
| dc.date.issued | 2021-12-31 | |
| dc.description.abstract | A füvek jól reagálnak a tápanyag-ellátásra, a fűhozam és ásványianyag tartalom jelentősen növelhető trágyázással. A növények Mg-tartalmát elsősorban a talaj Mg-tartalma határozza meg. A füvek Mg tartalma 0,1-0,3% között változik, esetenkélll ennél nagyobb is lehet. Az állatok ásványianyag-ellátása szempontjából 0.20-0.25% Mg tekinthető kritikus értéknek. Amennyiben a szárazanyag Mg-tartalma 0.2%-nál kisebb, a legelőn tartott teheneknél fűtetánia léphet fel. Tenyészedény-kísérleteink alapján megállapítható, hogy magnéziumszegény, savanyú homoktalajokon a szálkásperje, az angolperje hozama és Mg-tartalma egyaránt növelhető megfelelő NPK- és Mg-trágyázással. A nagyobb hozam és a jó minőség elérésére a K-, Ca- és Mg-ellátást össze kell hangolni. Az egyoldalú beavatkozások torzulásokhoz vezetnek a talajoldat összetételében. melyek a termés mennyiségét és minőségét is kedvezőtlenül befolyásolhatják. A Box-Wilson módszerrel tervezeti többtényezős kísérletek alkalmasak a magnézium érvényesülését befolyásoló tényezők vizsgálatára. A tényezők együttes változtatásával sokkal kevesebb kezeléskombinációval határozhatók meg a közvetlen hatások és kölcsönhatások, mint a hagyományos kísérletezési módszerekkel. Kísérleteink igazolták, hogy Biczók és Tolner-Kafarov munkáján alapuló - számítógépes programjai alkalmasak a többtényezős kísérletek tervezésére és értékelésére. A regressziós egyenlet hűen írja le a mért paraméter és a kezelések kapcsolatát. A felület egyes szegmensei síkban ábrázolhatók. Az értékelés módszerét kiegészítettük a hatásfelületek térbeli ábrázolásával, a maxumum-számítással, továbbá az optimális adagok és arányok számításával. A továbbfejlesztett értékelési módszerrel megállapítottuk, hogy a K-, Ca- és Mg-ionok antagonizmusa a termésképzésben csak szélsőséges esetekben érvényesül. A vizsgált elemek bizonyos határok között segítik egymás hatását. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 1 szám 1-2 (2003): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-01) , 29-31 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10502 | |
| dc.identifier.issn | 1785-2498 | |
| dc.identifier.issue | 1-2 | |
| dc.identifier.jatitle | Gyepgazdálk. közl. | |
| dc.identifier.jtitle | Gyepgazdálkodási Közlemények | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/376932 | |
| dc.identifier.volume | 1 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/10502 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.subject | magnézium | hu |
| dc.subject | antagonizmus | hu |
| dc.subject | homok | hu |
| dc.title | magnéziumtrágyázás hatása a füvek termésére és ásványianyag tartalmára | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)