„A fegyelem pedig a hadsereg lelke, amely nélkül a hadsereg háborúban hasznavehetetlen, békében veszedelmes.” Helmuth von Moltke Bevezetés Dolgozatom témája a katonai büntetőjog, azon belül is a katonai bűncselekmények körében leginkább a parancs iránti engedetlenség, amelynek kizárólag anyagi jogi kérdéseivel foglalkozom, nem térek ki az eljárás-, valamint a büntetés-végrehajtásjogi vetületeire. Nagyon érdekes és izgalmas témának találom ezáltal legfőbb célom a dolgozat megírásával az, hogy – mivel tanulmányaim során nem volt alkalmam az általam kívánt mértékben elmélyülni a katonai jog világában – az említett területet részletekbe menően is feltárjam és taglaljam. Ez a témakör nagyon szerteágazó, évezredekre visszanyúló történelmi múlttal rendelkezik, amelyeknek szabályait, egészen napjainkig a témában jártas szakirodalmak felhasználásával írtam meg. A fent írt idézettel kívánok betekintést engedni a dolgozat egyes fejezeteibe. Mint ahogy a történelmi időszakokban, úgy az idő előrehaladtával is látszik, hogy a katonai életviszonyok meghatározója a fegyelem. Dolgozatomban már a történeti áttekintésben is kitérek azokra a normákra, amelyek megalkotásának alapja a fegyelem és a rend, melyeknek szükségességét már a Rákóczi szabadságharc idején is kiemelkedőnek találták. Úgy gondolták, hogy ezek nélkül a tényezők nélkül nem lehet egy csatát vagy egy harcot sikeresen megvívni. A történelem nagy katonai büntetőkódexei és a nagyjelentőségű büntetőtörvények katonákra vonatkozó rendelkezései a középpontba állították ezt a határozót, valamennyi katonai bűncselekmény jogi tárgyát képzi. A dolgozatomban részletezett diszciplína jogrendszerbeli elhelyezkedése tekintetében specializáció figyelhető meg, mégis összefonódik az általános büntetőjogi szabályokkal, az itt meghatározott katonai büntetőjog fogalma is magára a fegyelemre koncentrál. Kifejtem ezen kívül azt a személyi kört, akik büntetőjogi értelemben katonának minősülnek, kik azok a személyek, akikre a katonai büntetőjogi rendelkezések hatályosak. Az egyes bűncselekmények tekintetében a legnagyobb hangsúlyt a parancs iránti engedetlenség deliktumra fordítottam, melynek jogi tárgyának meghatározása körében a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatába foglaltak alapján ismertetem a fegyelem, mint egyik kulcselem fogalmát, minden más szükséges és fontos definíció mellett. A fegyelem és a rend mellett a kiemelt bűncselekmény legfontosabb eleme a parancs. A parancs, a katonai életviszonyokra jellemző szigorú alá- fölérendeltségi viszony elengedhetetlen meghatározója. A bűncselekmény részletes, tényállási elemeire bontása során ismertetem a legfontosabb kötelezettségeket, mind elöljárói, mind alárendelt viszonylatból, 4 meghatározom a védett jogi- és elkövetési tárgyat, továbbá az elkövetési magatartást, kitérek az alany, valamint az alanyi oldal sajátosságaira és foglalkozom a minősített eseteken kívül a halmazati kérdésekkel. Ezt követően a büntetésekről szóló fejezetben kifejtem, hogy milyen következményei vannak a katonai bűncselekmények elkövetésének, valamint milyen okok miatt merülhet fel a felelősség kizárása. A lexikális bemutatást követően Kajári Ferenc Dandártábornok Úrral készített interjúmmal kívánom a leírtakat gyakorlati tapasztalattal rendelkező személy által bemutatni, életbeli példák segítségével ismertetni, hogy a fent idézett szöveg kulcseleme, a fegyelem mennyire fontos szerepet tölt be a katonák életében. A dolgozatomat pedig jogesetekkel zárom, amelyből az egyik egy régmúltban bekövetkezett esetet taglal, a másik pedig egy viszonylag frissnek mondható ügyet mutat be.