A fogyasztóvédelem és a büntetőjog viszonyának áttekintése a büntetőjogi tényállások tükrében

Abstract

A dolgozatomban arra törekszem, hogy a teljesség igénye nélkül áttekintést nyújtsak a fogyasztói társadalom kialakulásával együtt járó szabályozási, jogalkotási igényekre adott közhatalmi, jogi válaszokról, ezen belül is bemutatva, hogy a büntetőjog milyen eszközökkel hivatott ezen célt szolgálni. A fogyasztóvédelmi büntetőjog fejlődési útja az egyedi, kauzális jogviták, konfliktusok kezelésétől a tömeges, fogyasztói társadalmi igényeket általánosan, ugyanakkor az egyes fogyasztó érdekeit és jogait egyedileg is megvédeni képes, a fogyasztóra és ezáltal a nemzetgazdaságra egyaránt károsan ható folyamatokat pönalizáló szabályozás felé mutat. A XIX. századig fennálló korábbi, kizárólag közhatalmi jellegű szabályozást felváltotta a magánjogi jellegű védelem, azonban a XX-XXI. század technikai, társadalmi változásai folytán jelentkező igények ismét megkövetelik, hogy az állam, mint szabályozó hatóság az alapvetően polgári jellegű fogyasztóvédelmi jogviszonyokban jelentkező és a fogyasztó oldalán fellépő egyenlőtlenségeket a büntetőjog eszközeivel tartsa kordában, nem feledve azt, hogy a fogyasztói jogviszonyok tartalmát – a tulajdonképpeni fogyasztói szerződéseket – a mindenkori háttérjogszabályok töltenék meg. A korszerűsödés ellenére, az újabban és újabban megjelenő fogyasztói érdekek, az európai uniós jogalkotás harmonizációja a védendő jogtárgyak szélesítésének igényét hordozzák magukban, amire a jogalkotónak jogalkotással kell válaszolnia. Dolgozatomban a fogyasztóvédelem és a büntetőjog, illetve annak mezsgyéjén a szabálysértési jog viszonyát fogom bemutatni a védendő jogi tárgyakon, a fogyasztó fogalmán, valamint a büntetőjog ultima ratio jellegén keresztül.