A csapósügér a szálkátlan és kiváló ízű húsa miatt régóta a horgászok kedvelt csemegéje, az intenzív rendszerben történő nevelésének terjedésével pedig várhatóan egyre gyakoribb lesz a boltok polcain is. Tekintve a vadon élő és az intenzív rendszerben nevelt sügérek nagyon különböző életterét, táplálékát, indokolt volt annak vizsgálata, hogy a két különböző forrásból származó halak húsában vannak-e élelmiszeranalitikai módszerekkel mérhető különbségek. A Látóképi-víztározóból gyűjtött különböző méretű csapósügérekből két mintát különítettem el méret szerint, a kisebb halak mérettartománya megegyezett a Debreceni Egyetem Hallaborjából származó csapósügérek mérettartományával. Az így képzett három mintán végeztem vizsgálataimat és hasonlítottam össze azokat egymással az eredmények alapján.