Az elmúlt években a világgazdaságban jelentős változások következtek be, az ipar rohamos fejlődése által. A szakoktatásnak a gyors változást követnie kell, hiszen a szakemberekre továbbra is nagy szükség van a fogyasztói társadalmunkban. Az oktatásnak és a szakképzésnek fontos társadalmi szerepe van. Elmondható azonban, hogy a szakoktató intézmények tapasztalata az, hogy egyre kevesebb diák választ szakmát, főként a mezőgazdaság és élelmiszeripar kevésbé kedvelt szakok. A magyar szakoktatás az elmúlt évtizedben több reformon is átesett, a legutolsó jogi változás 2020 évében jelent meg. A szakképzésben kiemelt jelentőséget kapott az Európában is reformként alkalmazott tanítási technika az un. Learning-by-doing, azaz „a cselekvés általi tanulás a nevelés elmélete”. Szakdolgozatomban egy olyan létesítmény projekt tervezését mutatom be, ahol a szakiskola célul tűzte ki, hogy ezen modern oktatási módszer alkalmazása mellett, innovatív és fenntartható működéssel, tanműhelyt hozzon létre. Az Észak Agrárszakképzési Centrum az élelmiszeripari gyakorlati képzésben eddig is élenjáró módon működött, azonban a jövőben egy komplexumot kívánnak megvalósítani, melynek kiemelt jelentősége lenne a jövő oktatásában. A komplexumban több élelmiszer iparági képzés valósulna meg, oly módon, hogy az üzemek kialakítása és működése megfelelne az élelmiszerjogi követelményeknek, ezáltal a működési engedély megléte mellett, az előállított termékeket értékesíteni tervezi is az iskola. A projekt finanszírozási lehetőségeként egy 2023 év első felében megjelenő pályázat jelenthet támogatást. A pályázat címe a „Bemutató üzemek támogatása” felhívás. A projektben külső szakértőként vettem részt, a TS-License Kft. képviseletében, mint technológiai tervező. Szakdolgozatomban a szakirodalmi részben összefoglaltam, az adott projekthez kapcsolódó fogalmakat, és projekt jellemzőket. A szakirodalmi részben külön kitérek a külső szakértő bevonásának jelentőségére, a szakoktatás elvárásrendjére és az élelmiszerjogi elvárásokra. A módszer fejezetben bemutattam a projekt felkérő, az Észak Agrárszakképzési Centrumot és a külső szakértő vállalkozást is, akinek a munkáját a későbbiekben elemzem majd. Az eredmények fejezetben a projekt eredményei és abból levont következtetések kerültek ismertetésre. A projekt elemzését interjúk és a TS-License Kft. által szolgáltatott adatok alapján végeztem el. A projektben a Kft. külső szakértőként vett részt, mint technológus tervező. A projekt kivitelezhetősége a kezdeti szakaszban jelenetős adat és információ bekéréssel és kalkulációval volt megállapítható. Az általam készített SWOT analízis bemutatja, hogy a megismert adatok alapján, milyen előnyei, hátrányai és lehetőségei, veszélye lehet a projektnek. Az analízis jól ábrázolja a technológus szemszögéből és a további résztvevők, pl. pénzügy, oktatásügy szemszögéből az egyes tényezőket. A SWOT analízis elvégzését a projekt megbeszéléseken javasolt lehet bevezetni a TS-License Kft. számára, mivel ezáltal jobban átláthatók a projekt sarkalatos pontjai. A külső szakértő beszámolója alapján, a projekt résztvevőknek kérdéses volt a projekt kivitelezhetősége, melyet minden résztvevő más szemszögből világított meg. Ezeket a probléma okokat problémafa alkalmazásával mutatom be. Ennek készítése azért is lehet előnyös, mert minden résztvevő számára hangsúlyossá válnak azok a problémák, melyekre célokat, megoldásokat kell keresni a projekt kivitelezése során. A tervezés előkészítése szakaszban adatok begyűjtése és összegzése történt. Az adatok összegzésekor egyértelművé vált, hogy egyes munkafázisokhoz számos tényezőt szükséges figyelembe venni. Példaként a gépek, berendezések üzembe való elhelyezése, meghatározása került kiemelésre. A tervező a szakoktatás által meghatározott kerettantervben szereplő, termékcsoportok alapján összeírta a szükséges gépeket, berendezéseket és eszközket. Ehhez kapcsolódóan azonban még figyelembe kellett venni nemcsak a szakoktatás elvárásait, hanem az élelmiszerjog, munkajog és a pályázati elvárásrendet is. Ez a komplex és kellő precizitást igénylő munka jelentős idő igényű volt a projektben. A projekt időbéli haladását és tényleges teljesülését Gantt diagramon ábrázoltam. A diagramból látható, hogy a projekt összesen 64 munkanapot vett igénybe a tervező csapat számára. A teljes projekt tervezésére ugyan 6 hónap áll rendelkezésre, azonban munkaterv bemutatásából jól látható, hogy a tervezőnek csak 2 hónap áll rendelkezésre, mivel az általa elkészített tervekből és adatokból fognak később dolgozni a projekt további résztvevői. A projektet úgy tudta a teljesíteni időben a technológus, hogy szaksegédet vont be a tervezés során. A Gantt diagram alkalmazása idő tervezésekor kulcsfontosságú lehet, hiszen, ha a tervező nem tudott volna bevonni munkatársat, nem tudta volna időben teljesíteni a tervezői munkát. Az időbéli késedelem a projekt meg nem valósulásához vagy a minőségi romlásához vezethetett volna. A tervező kellő gyakorlattal ugyan meg tudta becsülni a kellő létszámot, azonban a jövőben érdemes alkalmazni a diagram használatát az átláthatóság és megbízhatóság miatt. A tervező és a társtervező munkája a PDCA modellel jellemezhető, mely szintén nagyon fontos elem a tervezés során. Összességében elmondható, hogy az élelmiszeripari komplex létesítmény projekt tervezése során kulcsfontosságú lehet a probléma megfelelő meghatározása, a megfelelő munkaterv, időterv és az összehangolt munkavégzés. A projekt elemzése során bebizonyítást nyert, hogy minden résztvevő megfelelően elkötelezett volt. Számomra a szakoktatás kiemelt jelentőségű, ezért ezen projekt tervezése rendkívül jó kihívást jelentett. Remélem, hogy a projekt megvalósulásával a szakoktatás számára példaértékű létesítmény jöhet létre, mivel hiszem, hogy a ma tanulói a holnap szakemberei lehetnek!