A dolgozat témájának célja a jogsértő módon előállított, illetve a jogsértő módon megszerzett bizonyítási eszközök felhasználásának, vizsgálatának a bemutatása a polgári peres eljárásokban. Ugyanis a gyakorlatban is egyre többet merül fel, hogy miként lehet felhasználni ezeket az eszközöket, amelyek létrejötte is törvénybe ütközik. A 2018. január 1-én hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény jelentős újítását mutatja, hogy rendelkezik ezen jogsértő bizonyítékok köréről. Napjaink ugyanis elengedhetetlen részét képezik az új kommunikációs és multimédiás eszközök használata, amelyekkel könnyen hozzá lehet jutni, illetve elő lehet állítani a jogsértő bizonyítási eszközöket, melyek az egyes személyiségi jogok, különösen a magánszféra sérelmét okozhatják a felhasználásukkal. Mindezekre tekintettel elkerülhetetlen volt a törvényi szintű szabályozás bevezetése. A téma ismertetése során érdemes magáról a bizonyításról is említést tenni, mivel az ilyen jellegű eszközök a polgári eljárás ezen szakaszában érhetőek tetten a legtisztábban. Különösen történeti előzményire, valamint arról, hogy milyen szabályok és elvek mentén folytatódik le a bizonyítás és milyen cselekmények vezetnek annak eredményéhez, valamint a bírói döntés meghozatalához. A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságának vizsgálatához továbbá elengedhetetlen a témában született releváns bírósági (alkotmánybírósági) döntések ismertetése melyeken keresztül jól szemlélhető, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a polgári perekben mind a régi és az új polgári perrendtartási törvény hatálya alatt. A teljesség érdekében végezetül, mind nemzetközi, mind pedig a büntetőeljárásban található megoldások ismertetése is indokolt.