Doktori dolgozatomban egy alföldi megyeszékhely, Szolnok első világháború alatti mindennapjait, hétköznapi életét, helytállását vizsgáltam. Célom volt, hogy elsősorban levéltári forrásokat használva bemutassam és elemezzem a hátország társadalmi, gazdasági és politikai életét. A téma újdonságát az adja, hogy az eddigi várostörténeti kutatások nem foglalkoztak az első világháború hátországával. Szolnok történetének 1914 előtti részletes vizsgálatával kezdtem munkámat. Erre azért volt szükség, hogy lássam, milyen állapotban érte a várost a háború. A város közigazgatási tevékenységének döntő része 1914 augusztusától a háborúhoz kapcsolódott: a számtalan új feladatot viszont a behívások miatti csökkenő létszámmal kellett ellátnia a tisztviselőknek. Az állam különböző eszközökkel korlátozta a hátország ellátását: a hatósági ármaximálás, a jegyrendszer bevezetése és a rekvirálás mind ezt a célt szolgálta. A „totális háborúhoz igazított parancsgazdaság” lépései súlyos következményekkel jártak a lakosságra nézve: hiány, árdrágítás, élelmiszer-hamisítás és infláció. Szolnokon a háború kezdetétől intenzíven megindult a társadalmi segélyező szervezkedés, a különféle gyűjtések és segélyakciók. A helyi társadalom áldozatkészségét bizonyította az „Aranyat vasért” mozgalomnak a kiterjedtsége, az anya- és csecsemővédelmi szövetség munkálkodása és az osztrák gyermekek nyaraltatása. A háború évei alatt a vármegyébe és a városba kerülő internáltak, menekültek és hadifoglyok példáin alapján megállapítható, hogy az igénybe vett hadifoglyok munkaértéke elmaradt ugyan a bevonultakétól, ám mégis fontos szerepet játszottak a hátország gazdaságának fenntartásában. Kutatásunk egyik fő eredménye a szolnoki tanintézetek háborús szerepvállalásának ismertetése. Megállapítottuk továbbá a születések és a házasságok számának csökkenését, a hátországi polgári lakosság halandóságának növekedését, kitértünk a középosztály deklasszálódásának folyamatára és a nők megváltozott helyzetére. Az elhúzódó háború 1918 őszére akadozó közélelmezést és közellátást, élelmiszer- és nyersanyaghiányt, inflációs nyomást, romló közegészségügyet, elszegényedést és egyre feszültebb, türelmetlenebb közhangulatot teremtett, amit csak súlyosbított a spanyolnátha. Dolgozatunk utolsó fejezetében a város hősi halottainak számbavétele mellett részletesen szóltunk a felkutatott első világháborús emlékművekről, emléktáblákról és a Szolnokon végső nyughelyet találtak sírjairól. / In our dissertation, we studied the everyday life, the daily routine and the struggle of the lowland town of Szolnok during the First World War. Our aim was to present and analyse, mainly through archival sources, the social, economic and political life of a „physically” untouched hinterland during a conflict that had a strong impact on the processes beyond the front. The novelty of the topic lies in the fact that previous urban history research has not dealt with the hinterland of the First World War. After the introduction, and the history and methodology of the research, the decades before 1914 in the city of Szolnok were reviewed. We decided to study the town in more detail, in order to see how it was affected by the war. From August 1914 onwards, most of the city's administrative activities were related to the war: the numerous new tasks had to be carried out by a dwindling number of officials due to conscription. The state intervened and limited the supply to the hinterland by various means: official price maximisation, the introduction of a ticket system and requisitioning. We outlined the consequences of these measures, of a ’command economy adapted to total war’, for the population: shortages, price gouging, food fraud and inflation. From the beginning of the war, Szolnok was intensively involved in social relief work, and various collections and relief actions. The sacrifice of local society was demonstrated by the scale of the 'Gold for Iron' movement, an operation of the Augusta Quick Aid Fund, as well as the work of the Association for the Protection of Mothers and Infants and the vacation care program for children. The internees, refugees and prisoners of war who were sent to the county and the city during the war years played an important role in maintaining the economy of the hinterland. One of the main results of our research is the description of the wartime involvement of the schools in Szolnok. We found a decrease in the number of births and marriages and an increase in the death rate of the civilian population in the hinterland. We have looked at the process of the declassification of the middle class and the changing status of women. The disintegration of the administrative framework, the breakdown of law and order and the disappearance of the authority of the state were also felt in Szolnok: alongside the departure of the head of the municipality, the criminal conditions of the autumn of 1918 were also revealed. Almost at the same time, the Spanish flu broke out in the county and the town, causing a considerable number of deaths in the hinterland. In the final chapter of our thesis, we have not only listed the city's heroic dead, but also described in detail the World War I monuments and memorial plaques that have been found, as well as the graves of those who have found their final resting place in Szolnok.