Az Újszövetség írás- és könyvtártörténeti vonatkozásai

Abstract

Dolgozatomban megpróbáltam bemutatni az 1. századi palesztinai zsidók és keresztények nyelv- és íráshasználatát, az akkor használatos íráshordozókat és íróeszközöket, valamint a korabeli dokumentumok külső megjelenési formáját a viasztáblától a kódexekig. Részletesebben kitértem a kódexek megjelenésének és elterjedésének datálására, mivel e téma sok vitát szült a szakterület tudósai között. A második fejezetben arra kerestem a választ, hogyan maradt fenn Jézus tanítása oly hosszú időn keresztül, mely kéziratok alapján állíthatjuk biztosan, hogy valóban hiteles az Újszövetség szövege. A harmadik fejezetet a bibliakritikának szenteltem, megismertetve az olvasót az evangéliumok, levelek hagyományozásával, a főbb elvekkel, melyek alapján megállapítható, hogy a számos olvasat, szövegvariáns közül melyek állnak legközelebb az általunk nem ismert eredeti szöveghez. Az Újszövetségből vett idézetek Károli Gáspár fordításából valók. A szószerinti idézeteket, szakirodalmi forrásszövegeket szemelvényesen közlöm. A kimaradt sorokat szögletes zárójelbe tett három ponttal jelöltem. A bibliai könyvek rövidítéseinek megértéséhez segítséget nyújt a dolgozat végén elhelyezett rövidítésjegyzék. Lábjegyzetbe kerültek a törzsszöveghez tartozó, azt kiegészítő megjegyzések. A történeti áttekintést képekkel, a megtalált kéziratok készletét pedig táblázatokkal illusztráltam, elősegítve a könnyebb megértést. Számos forrás állt rendelkezésemre, melyek közül igyekeztem a nemzetközileg elismert tudósok munkáiból is válogatni, s egy-egy sokat vitatott kérdésben több szerző véleményét is megszólaltatni. E dolgozat terjedelme természetesen nem elegendő arra, hogy alaposan körüljárjam ezt a kérdéskört, de remélem, e rövid összefoglalás is segíthet jobban megérteni, hogyan juthatott el Jézus beszéde az olvasóihoz írott Ige formájában. S bízom benne, hogy sikerül választ adni a föntebb említett, - az Újszövetség hitelességét vitató - kérdésekre.