A performansz vége?

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorOláh, Szabolcs
dc.contributor.authorBiró, Vivien
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-03-25T08:34:37Z
dc.date.available2016-03-25T08:34:37Z
dc.date.created2016-03-23
dc.description.abstractDolgozatom szemléleti keretét az a tendencia jelöli ki, hogy akárcsak az anyagi javak, a művészet is vég nélkül újrahasznosul, hogy megfeleljen a piaci keresletnek. Jean Baudrillard írta le azt a tendenciát, hogy a művészetnek még soha nem volt akkora sikere, mint manapság . A „performansz vége” kifejezés dolgozatomban nem apokaliptikus nézetet tükröz, hanem kíváncsiságot: vizsgálati tárgyamat a vég perspektívájába helyezem, hogy lássam, mi lesz belőle. Szóhasználatomban a „vég” alakzata nem azt jelenti, hogy a művészet befejeződött, hanem annak a tudomásul vételét, hogy a művészet a saját formáit kelti életre újra és újra, de ezt jövedelmezően teszi. A „művészet vége” nem történt meg, „helyette féktelenül terjed a kulturális túltermelés” , és túlnövekedik a művészet piaci, gazdasági, kulturális értéke. Egy performanszról készített film – főképpen, ha jól bevált (ezért hatásos) filmes mintákat követ – vagy még inkább ennek a filmnek egy rövid részlete egy videómegosztó portálon közzétéve nagyon népszerű kulturális termékké válhat (kulturális értéke tehát számottevő), de milyen új energiát hoz létre, mennyiben változtatja meg az életet? Hiszen a sokszorosítás által – például a filmes nézőpontok váltogatásával – csupán mesterséges aura áll elő, csak a kulturális hasznosítással és a piaci hozzáadott értékkel találkozunk, de nem az autentikus formával, amely révén a művészi eseménynek esélye lenne maximális intenzitással sugároznia a kivételes egyediséget. A filmmé változtatott performansz jól boldogul a művészeti szcénában és a szórakoztatóiparban, megtalálja a maga kulturális és gazdasági funkcióját. De van-e művészetként eleven funkciója? Vitán felül áll, hogy a performansz megfilmesítése jól értékesíthető kulturális és szórakoztatóipari termékké teszi a performanszt. De a piacon már jól bevált hatásokat reprodukáló minták követésével a performansz-film vajon banálissá válik-e annyira, hogy azt kelljen mondanunk: a performansz intézményesülésével (drága múzeumi belépők, a művész sztárolása, reklámkampányok, fizetős weboldal, művészakadémia) a giccsé vált performansz terül szét a társadalomban (ami a videómegosztó portálokon zajló tömeges megosztásokkal válik valóra)?hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.courseKommunikáció- és médiatudományhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent53hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/222758
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectperformanszhu_HU
dc.subjectfilm
dc.subjectművészet
dc.subjectartefaktum
dc.subjectMarina Abramović
dc.subjectgamification
dc.subjectkommercianizálódás
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kultúratudományhu_HU
dc.titleA performansz vége?hu_HU
dc.title.subtitleMarina Abramović performanszainak dokumentálása és popularizálásahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)