Mi teszi a jó e-sportolót? – Egy e-sport-specifikus tesztrendszer tudományos megalapozása az utánpótlás-kiválasztás és tehetségdiagnosztika segítésére

Absztrakt

Napjainkban az e-sport egyre szélesebb körben nyer elismerést ígéretes mentális sportként, nemcsak a társadalom szélesebb rétegeiben, hanem a tudományos kutatások fókuszaként is. A professzionális szintű videojáték-versenyeken – még külső megfigyelőként is – érzékelhető, hogy számos, egymással kölcsönhatásban lévő, pszichológiai szempontból releváns tényező befolyásolhatja a résztvevők teljesítményét. Ilyenek például a figyelem fókuszálásának képessége, a döntéshozatal gyorsasága és minősége, a stresszkezelés és a kommunikáció. Ezzel összefüggésben a jelen kutatás célja az volt, hogy azonosítsa azokat a kulcsfontosságú pszichológiai tényezőket, amelyek befolyásolhatják az e-sportban nyújtott teljesítményt, valamint hogy feltárja ezek mérésének lehetséges módszereit. A korábbi kutatásokban már azonosított tényezők megerősítése mellett a vizsgálat célja kevésbé kutatott, új pszichológiai jellemzők feltárása is volt. A kutatás első szakaszában kvalitatív módszertani megközelítést alkalmaztunk, amely fókuszcsoportos interjúkat (N=15) és egyéni, félig strukturált interjúkat (N=30) foglalt magában. Az interjúkat tartalomelemzéssel dolgoztuk fel, amelynek során összesen 17 pszichológiai jellemzőt azonosítottunk, és ezek alapján hat kompetenciacsoportot hoztunk létre, amelyek relevánsak lehetnek a sport- és teljesítménypszichológia területén. Az azonosított jellemzők mérésére standardizált pszichológiai teszteljárásokat gyűjtöttünk össze és mutattunk be, valamint új tesztek fejlesztését kezdeményeztük. Ennek részeként hat, kifejezetten mérési célokra kialakított számítógépes tesztet hoztunk létre, amelyek közül három, nem klasszikus paradigmákon alapuló eljárás konkurens validálása is megtörtént. A validáció során az újonnan fejlesztett tesztek eredményeit összehasonlítottuk a vizsgált jellemző mérésére alkalmas meglévő teszteljárásokkal. Ezt a kvantitatív adatgyűjtést három, különböző jellemzőkkel rendelkező mintán végeztük el (Nstressztolerancia=100; Nreakcióidő=93; Nszem-kéz koordináció=93). Az eredmények azt mutatják, hogy a kifejlesztett tesztek mérési teljesítménye jelentős hasonlóságot mutatott a referenciaeljárásokkal, ami előzetes megerősítést nyújt a tesztek pszichometriai megfelelőségére. A tesztek így a jövőben potenciálisan alkalmazhatók lehetnek e-sport-specifikus kutatásokban, legyen szó sportolói profilalkotásról, kiválasztásról vagy teljesítményoptimalizálásról. Emellett alapul szolgálhatnak további specifikus teszteljárások kidolgozásához is. Mindez hozzájárulhat az e-sport pszichológiai hátterének mélyebb megértéséhez, valamint bővítheti a sportpszichológia és a pszichodiagnosztika gyakorlati eszköztárát.


Today, esports are gaining wider recognition as a promising mental sport, not only in the social public but also as the focus of scientific research. In professional-level video game competitions, even as an outside observer, it can be perceived that several interacting, psychologically relevant factors may influence the performance of participants. These include, for example, the ability to focus attention, the speed and quality of decision-making, stress management and communication. Related to this, the present research aimed to identify the key psychological factors that may influence performance in esports and to explore methods for measuring them. In addition to confirming the factors already identified in previous research, the study sought to explore new psychological characteristics that have been less researched. In the first phase of the research, a qualitative methodological approach was used, involving focus group interviews (N=15) and individual semi-structured interviews (N=30). The interviews were processed using content analysis to identify a total of 17 psychological characteristics, which were then used to create six groups of competencies that may be relevant to the field of sport and performance psychology. We collected and presented standardised psychological test procedures to measure the identified characteristics and initiated test development. This included the development of six computer-based tests specifically designed for testing purposes, of which three procedures based on non-classical paradigms were subjected to a concurrent validation process. During the validation process, the results of the developed tests were compared with existing test procedures suitable for measuring the characteristic in question. This quantitative data collection was carried out on three samples with different characteristics (Nstress tolerance=100; Nreaction time=93; Neye-hand coordination=93). The results show that the measurement performance of the developed tests showed significant similarity with the reference procedures, providing preliminary confirmation of the psychometric adequacy of the tests. The tests could therefore potentially be used in future esports-specific research, whether for athlete profiling, selection or performance optimisation. They could also serve as a basis for the design of future specific test procedures. This may contribute to a deeper understanding of esports' psychological background and further expand the practice of sport psychology and psychodiagnostics.

Leírás
Kulcsszavak
Pszichológiai tudományok, Bölcsészettudományok
Jogtulajdonos
URL
Jelzet
Egyéb azonosító
Forrás
Támogatás