Dolgozatomban kísérletet tettem egy hazai paleovulkáni körzet és az olasz Campania vulkáni provincia recens tűzhányóinak (Campi Flegrei, Vezúv) bemutatására abból a célból, hogy tisztázhassam az alábbiakat: Milyen általános és specifikus jellemzői vannak a vulkanizmusnak, s ebbe a keretbe ágyazva hová sorolható a Vezúv és a hazai miocén szünorogén vulkanizmus képviseletében bemutatott „Tardona vulkáncsoport”. Milyen értékeket teremt, ill. semmisíthet meg a vulkáni tevékenység. Hogyan jelenhetnek meg ezek az értékek egy már inaktív felszínen és egy működő, de szunnyadó vulkáni komplexum körzetében. Milyen a különböző típusú (geológiai, biológiai, tájképi stb.) értékek megjelenési lehetősége az ilyen mértékben eltérő státuszú vulkáni környezetekben. Mi jellemzi a dél-olasz vulkanizmust, ezen belül a Campi Flegrei és a Vezúv működését, és e körülmények hogyan válnak konkrétan értékhordozóvá, ill. turisztikailag is bemutatható látványosságokká. Elemeztem azokat a sajátosságokat, ami miatt Tardona vulkáncsoport egyediségei folytán kitüntetett értéket képvisel a hazai vulkáni komplexumok sorában. Vizsgáltam az itteni miocén vulkanizmus befolyásának jellemzőit, termékeinek a régióban való megjelenését, s ezek köréből választottam ki a bemutatásra és tanösvény kialakítására leginkább alkalmas Szoros-völgyet Tardonától 1,5 km-re ÉK-re. A Szoros-völgy kapcsán jellemeztem azt a 6 megállópontot, amelyek egy 870 m-es útvonal bejárása során bemutatásra méltó jelenségek hordozói, elsősorban vulkanológiai, kőzettani és morfogenetikai szempontból. Ezek bemutatását magyarázótáblák segítségével tartom megvalósíthatónak. Az ösvény visszaútján pedig az erdei növénytársulásokat és a sziklafelszínek gyakran unikálisan ritka fajokat tartalmazó társulásait tartanám célszerűnek bemutatni. Egy utolsó fejezetben kísérletet tettem arra, hogy a felsőoktatási szakképzés résztvevői számára is értékes, 5 előfordulásból álló feltárássorozatot mutassak be Miskolc és Putnok között, a Dubicsányi Andezit Formáció és az őt beágyazó Sajóvölgyi Formáció tudományos igényű szemléltetésére. Reményeim szerint munkámmal sikerül tudatosítanom földtani értékeink jelentőségét, s bízom benne, hogy ötleteimmel segítségére lehetek a térség természetvédelménekDolgozatomban kísérletet tettem egy hazai paleovulkáni körzet és az olasz Campania vulkáni provincia recens tűzhányóinak (Campi Flegrei, Vezúv) bemutatására abból a célból, hogy tisztázhassam az alábbiakat: Milyen általános és specifikus jellemzői vannak a vulkanizmusnak, s ebbe a keretbe ágyazva hová sorolható a Vezúv és a hazai miocén szünorogén vulkanizmus képviseletében bemutatott „Tardona vulkáncsoport”. Milyen értékeket teremt, ill. semmisíthet meg a vulkáni tevékenység. Hogyan jelenhetnek meg ezek az értékek egy már inaktív felszínen és egy működő, de szunnyadó vulkáni komplexum körzetében. Milyen a különböző típusú (geológiai, biológiai, tájképi stb.) értékek megjelenési lehetősége az ilyen mértékben eltérő státuszú vulkáni környezetekben. Mi jellemzi a dél-olasz vulkanizmust, ezen belül a Campi Flegrei és a Vezúv működését, és e körülmények hogyan válnak konkrétan értékhordozóvá, ill. turisztikailag is bemutatható látványosságokká. Elemeztem azokat a sajátosságokat, ami miatt Tardona vulkáncsoport egyediségei folytán kitüntetett értéket képvisel a hazai vulkáni komplexumok sorában. Vizsgáltam az itteni miocén vulkanizmus befolyásának jellemzőit, termékeinek a régióban való megjelenését, s ezek köréből választottam ki a bemutatásra és tanösvény kialakítására leginkább alkalmas Szoros-völgyet Tardonától 1,5 km-re ÉK-re. A Szoros-völgy kapcsán jellemeztem azt a 6 megállópontot, amelyek egy 870 m-es útvonal bejárása során bemutatásra méltó jelenségek hordozói, elsősorban vulkanológiai, kőzettani és morfogenetikai szempontból. Ezek bemutatását magyarázótáblák segítségével tartom megvalósíthatónak. Az ösvény visszaútján pedig az erdei növénytársulásokat és a sziklafelszínek gyakran unikálisan ritka fajokat tartalmazó társulásait tartanám célszerűnek bemutatni. Egy utolsó fejezetben kísérletet tettem arra, hogy a felsőoktatási szakképzés résztvevői számára is értékes, 5 előfordulásból álló feltárássorozatot mutassak be Miskolc és Putnok között, a Dubicsányi Andezit Formáció és az őt beágyazó Sajóvölgyi Formáció tudományos igényű szemléltetésére. Reményeim szerint munkámmal sikerül tudatosítanom földtani értékeink jelentőségét, s bízom benne, hogy ötleteimmel segítségére lehetek a térség természetvédelménekDolgozatomban kísérletet tettem egy hazai paleovulkáni körzet és az olasz Campania vulkáni provincia recens tűzhányóinak (Campi Flegrei, Vezúv) bemutatására abból a célból, hogy tisztázhassam az alábbiakat: Milyen általános és specifikus jellemzői vannak a vulkanizmusnak, s ebbe a keretbe ágyazva hová sorolható a Vezúv és a hazai miocén szünorogén vulkanizmus képviseletében bemutatott „Tardona vulkáncsoport”. Milyen értékeket teremt, ill. semmisíthet meg a vulkáni tevékenység. Hogyan jelenhetnek meg ezek az értékek egy már inaktív felszínen és egy működő, de szunnyadó vulkáni komplexum körzetében. Milyen a különböző típusú (geológiai, biológiai, tájképi stb.) értékek megjelenési lehetősége az ilyen mértékben eltérő státuszú vulkáni környezetekben. Mi jellemzi a dél-olasz vulkanizmust, ezen belül a Campi Flegrei és a Vezúv működését, és e körülmények hogyan válnak konkrétan értékhordozóvá, ill. turisztikailag is bemutatható látványosságokká. Elemeztem azokat a sajátosságokat, ami miatt Tardona vulkáncsoport egyediségei folytán kitüntetett értéket képvisel a hazai vulkáni komplexumok sorában. Vizsgáltam az itteni miocén vulkanizmus befolyásának jellemzőit, termékeinek a régióban való megjelenését, s ezek köréből választottam ki a bemutatásra és tanösvény kialakítására leginkább alkalmas Szoros-völgyet Tardonától 1,5 km-re ÉK-re. A Szoros-völgy kapcsán jellemeztem azt a 6 megállópontot, amelyek egy 870 m-es útvonal bejárása során bemutatásra méltó jelenségek hordozói, elsősorban vulkanológiai, kőzettani és morfogenetikai szempontból. Ezek bemutatását magyarázótáblák segítségével tartom megvalósíthatónak. Az ösvény visszaútján pedig az erdei növénytársulásokat és a sziklafelszínek gyakran unikálisan ritka fajokat tartalmazó társulásait tartanám célszerűnek bemutatni. Egy utolsó fejezetben kísérletet tettem arra, hogy a felsőoktatási szakképzés résztvevői számára is értékes, 5 előfordulásból álló feltárássorozatot mutassak be Miskolc és Putnok között, a Dubicsányi Andezit Formáció és az őt beágyazó Sajóvölgyi Formáció tudományos igényű szemléltetésére. Reményeim szerint munkámmal sikerül tudatosítanom földtani értékeink jelentőségét, s bízom benne, hogy ötleteimmel segítségére lehetek a térség természetvédelménekDolgozatomban kísérletet tettem egy hazai paleovulkáni körzet és az olasz Campania vulkáni provincia recens tűzhányóinak (Campi Flegrei, Vezúv) bemutatására abból a célból, hogy tisztázhassam az alábbiakat: Milyen általános és specifikus jellemzői vannak a vulkanizmusnak, s ebbe a keretbe ágyazva hová sorolható a Vezúv és a hazai miocén szünorogén vulkanizmus képviseletében bemutatott „Tardona vulkáncsoport”. Milyen értékeket teremt, ill. semmisíthet meg a vulkáni tevékenység. Hogyan jelenhetnek meg ezek az értékek egy már inaktív felszínen és egy működő, de szunnyadó vulkáni komplexum körzetében. Milyen a különböző típusú (geológiai, biológiai, tájképi stb.) értékek megjelenési lehetősége az ilyen mértékben eltérő státuszú vulkáni környezetekben. Mi jellemzi a dél-olasz vulkanizmust, ezen belül a Campi Flegrei és a Vezúv működését, és e körülmények hogyan válnak konkrétan értékhordozóvá, ill. turisztikailag is bemutatható látványosságokká. Elemeztem azokat a sajátosságokat, ami miatt Tardona vulkáncsoport egyediségei folytán kitüntetett értéket képvisel a hazai vulkáni komplexumok sorában. Vizsgáltam az itteni miocén vulkanizmus befolyásának jellemzőit, termékeinek a régióban való megjelenését, s ezek köréből választottam ki a bemutatásra és tanösvény kialakítására leginkább alkalmas Szoros-völgyet Tardonától 1,5 km-re ÉK-re. A Szoros-völgy kapcsán jellemeztem azt a 6 megállópontot, amelyek egy 870 m-es útvonal bejárása során bemutatásra méltó jelenségek hordozói, elsősorban vulkanológiai, kőzettani és morfogenetikai szempontból. Ezek bemutatását magyarázótáblák segítségével tartom megvalósíthatónak. Az ösvény visszaútján pedig az erdei növénytársulásokat és a sziklafelszínek gyakran unikálisan ritka fajokat tartalmazó társulásait tartanám célszerűnek bemutatni. Egy utolsó fejezetben kísérletet tettem arra, hogy a felsőoktatási szakképzés résztvevői számára is értékes, 5 előfordulásból álló feltárássorozatot mutassak be Miskolc és Putnok között, a Dubicsányi Andezit Formáció és az őt beágyazó Sajóvölgyi Formáció tudományos igényű szemléltetésére. Reményeim szerint munkámmal sikerül tudatosítanom földtani értékeink jelentőségét, s bízom benne, hogy ötleteimmel segítségére lehetek a térség természetvédelmének.