Az Alaptörvényben fellelhető közpénzügyi normák az állam gazdasági működésének tárgyát, valamint eszközét, feltételeit is képezik. Az államháztartásunk alkotmányos elveit megfigyelve az tapasztalható, hogy azok külön törvényben vannak rögzítve és alapvetően garantálva. Az, hogy ezeknek az elemeknek alaptörvényi szinten külön fejezetet szentel a jogalkotó, tulajdonképpen garanciája a modern, demokratikus jogállami értéknek megfelelő védelemnek. Az állampolgárok és az állam viszonyában igen nagy jelentőséggel bír, hogy a két pólust gazdaságilag összekapcsoló államháztartás szabályainak közösségi szinten való elfogadása ezen demokratikus formában megtörténjen. Az új alkotmányos forma tükrében tehát fontosnak vélem a legalapvetőbb változásokat bemutatni. A dolgozatom is alapvetően erről szól, amikor számba veszi azokat a változásokat, amelyek a 2010 és 2012-es módosításokat követték. Az erre válaszként megalkotott jogszabályok, valamint az Alkotmánymódosítások kivizsgálása is fontos részét képezik a dolgozatomnak. A dolgozatom témája tehát az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezései, amellyel kapcsolatos kívánom megvizsgálni azt, hogy milyen hatással bírtak a magyar jogrendszer állapotára, milyen változások következtek be. A 2012-es évek jogrendszerbeli változások környékén is érdekes lehet az, hogy milyen alapvető módosulások történtek a jogalkotás vagy a jogalkalmazás oldaláról megközelítve. Kérdéses az is, hogy az Alaptörvény pénzügyi jogi rendelkezései hogyan kerülnek alkalmazásra a joggyakorlatban az alkotmányjogi ítélkezésben. Tehát a külön kikötött közpénzügyi fejezetnek van-e relevanciája a joggyakorlatban és mennyire lesz szerepe és jelentősége ennek az alapjogi ítélethozatalban.