A büntetőjog helye, szerepe a modern jogállamban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBlaskó, Béla
dc.contributor.authorBak, Gyula Sándor
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-01-29T09:58:15Z
dc.date.available2019-01-29T09:58:15Z
dc.date.created2019-01-28
dc.description.abstractHa létezik olyan fogalom, amely biztosan egy idős az emberiséggel, akkor az a jog. A jog, amelyet az ember saját maga alkotott saját maga számára. Ugyanis, ha konkrét bizonyítékok, történeti leletek nem is tudnák egzakt módon igazolni, akkor sem lehet kétségünk, hogy már az őskori közösségek életét is rendezte valamilyen norma, amely a közösség tagjai között ismert és elfogadott volt. Az államok kialakulásával ez a folyamat még inkább elterjedt és felgyorsult. Hiszen ennek megléte nélkül a legegyszerűbb szervezettség, hierarchia sem alakulhatott volna ki. Ebben a felfogásban a jog kialakulása elkerülhetetlen történelmi, társadalmi szükségszerűség. A Föld klímája, a mágnesesség, az elektromosság és még számos mára felfedezett „rendszer” működésére ugyan kisebb-nagyobb hatást képes gyakorolni az ember, mégis az ember közrehatása nélkül is léteznek és jól (vagy még jobban) működnek azok. A jogot azonban az ember nem felfedezte, hanem „feltalálta”. Így a saját maga által teremtett rendszert alapvetően képes alakítani. Tehát a jog nem független az embertől, hanem az ember tölti meg azt tartalommal. Választott mottómra is utalva, biztos vagyok benne, hogy mai, ismert emberi világunkról alkotott képünket nagymértékben határozzák meg azok a szabályok, törvények, amelyeket magunk alkotunk, magunk védelmében, azaz a büntetőjogi szabályok. A jogtörténet során, a jogfejlődés révén kialakultak az egyes jogágak, amelyek közül eddigi, felsőfokú tanulmányaim alapján egyértelműen a büntetőjog területét tartom a legérdekesebbnek. Többek között ez is motivált témaválasztásomban. A büntetőjog célja, feladata – melyről a későbbiekben részletesebben is szeretnék még írni – egyedi azáltal, hogy nem az emberi élet egy adott területével kapcsolatos szabályokat, normákat rögzíti, hanem a lehetséges emberi magatartások köréből kiemeli azokat, amelyek a társadalomra veszélyesek és azokat büntetni rendeli. Ilyen módon a büntetőjogi jogszabályokat tekinthetjük a társadalmi rend fundamentumának. Egy olyan állandó alapnak, amely a történelem során mindig is együtt változott emberiséggel. A szándékosan kiemelt ellentmondás - az állandóság és a változás között - azonban csak látszólagos, hiszen csak a megújulásra való képesség lehet az állandóság, a folytonosság biztosítéka. Az egyes korok változásai újabb és újabb kihívások elé állítják a büntetőjogot, pontosabban a mindenkori büntetőjog művelőit, a mindenkori büntetőjog által „potencionálisan érintetteket”, azaz minket, az embereket, valamennyiünket. Dolgozatom témájának aktualitását a büntetőjoggal szemben jelentkező legújabb kihívások megjelenése adja. Ez az elsőre talán kiterjesztőnek tűnő értelmezés egyáltalán nem túlzás és a megfogalmazás talán még így sem képes megragadni, visszaadni azt, hogy milyen terjedelmű, mekkora léptékű ismeretanyag áttekintésére, feldolgozására vállalkozok a következő oldalain jelen dolgozatomnak.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/263324
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectbüntetőjoghu_HU
dc.subjectkiberbűnözéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Büntetőjoghu_HU
dc.titleA büntetőjog helye, szerepe a modern jogállambanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)