Bevezetés: A meningeomák az egyik leggyakrabban előforduló intracranialis daga-natféleségek, melyek az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származnak. Kezelésükben a hagyományos sebészeti/mikrosebészeti beavatkozások mellett, lehetőség van a sugársebészeti kezelések alkalmazására is. Elsősorban azon esetekben használjuk ezt a módszert, ahol a nyílt műtéti eltávolítás nem kivitelezhető valamilyen ok folytán, vagy csak részlegesen lehet a daganatot eltávolítani. A Debreceni Egyetem Klinikai Köz-pontjában ez a korszerű kezelési módszer 2007 óta elérhető. Célkitűzés: 2008 és 2017 között sugársebészeti kezelésben részesült, petroclivalis meningeomával kezelt betegek eredményeinek értékelése. Beteganyag és módszer: A Gamma Sugársebészeti Központban 2007.08.17 és 2017.09.29 között 3975 beavatkozásra került sor, melyek között 615 esetben menin-geoma miatt történt sugársebészeti kezelés különböző intracranialis lokalizációkban. Ezen vizsgált időszakban 75 esetben petroclivalis elhelyezkedésű volt a kezelt daganat. A betegek átlagéletkora a kezelés időpontjában 55 év volt (19-83 év). A kezelt betegek között kifejezett női túlsúly volt megfigyelhető (61 nő:14 férfi). Három betegnél 2 alkalommal is történt kezelés. A kezelések minden esetben GammaArt 6000ND forgó rendszerű gamma besugárzó készülékkel történtek. A kezelések során az átlag marginális dózis 12 Gy (10-16 Gy), az átlag maximális dózis 24 Gy (20-32 Gy), az átlagos tumortérfogat 6,23 cm3 (0,81-39,01 cm3) volt. A besugárzás alatt a betegek fejét Leksell-típusú stereotaxiás keretben rögzítettük, amivel mm-es pontosságú besugárzás volt kivitelezhető. A besugárzási tervek elkészítéséhez keret nélküli MR (mágneses rezonanciás) és kerettel készült CT (computertomographiás) felvételek valamint ezek közös anatómiai pontokhoz regisztrált úgynevezett fúziós képei szolgáltak alapul. A tervezés számítógépes besugárzástervező szoftverrel történt, mely során megállapítottuk a besugárzási koordinátákat és az ahhoz tartozó besugárzási időket. A kezelést követően a betegeket otthonukba bocsátottuk. A kórlefolyásra vonatkozó adatokat a betegek kezelés utáni orvosi felülvizsgálata során keletkezett orvosi dokumentációk szolgáltatták (ambuláns lapok és képalkotó vizsgálatok eredményei). Ezen módszerrel a 75 esetből 65 beteg adatai voltak elérhetőek és feldolgozásra alkalmasak. Ezen betegek adataiból tudtunk következtetéseket levonni a sugársebészeti beavatkozások eredményességéről.
Eredmények: A sugársebészeti kezeléssel a petroclivalis meningeomás esetek túlnyomó többségében betegek állapota stabilizálható volt. A tumortérfogat kontrollált volt az esetek 94%-ában, míg neurológiailag javulás vagy stabil állapot volt a betegek 81.8%-nál megfigyelhető. Következtetés: Eredményeink szerint mind a tumortérfogat, mind a neurológiai tünetek jól kontrollálhatók. Más hasonló sugársebészeti rendszerekkel összehasonlítva eredményeinket, lényeges eltérést nem tapasztaltunk mások megfigyeléseihez képest. Ez alapján a forgó rendszerű besugárzó készülékkel történt beavatkozások a petroclivalis meningeomák esetében hatékony és biztonságos módszernek bizonyultak.