A perorvoslati rendszer elméleti és gyakorlati kérdései

dc.contributor.authorBaloghné Bartus, Viktória
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2008-04-11T13:20:36Z
dc.date.available2008-04-11T13:20:36Z
dc.date.created2008
dc.date.issued2008-04-11T13:20:36Z
dc.description.abstractA jogorvoslati jogosultság elve az igazságszolgáltatás egészét, így a büntetőeljárást is átható alkotmányos alapelv. Amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljáró hatóságok valamennyi határozata, intézkedése ellen helye van jogorvoslatnak. Ez a felhatalmazás azonban nem jelentheti azt, hogy az adott jogszabály a felek érdekei érintő kérdésekben kizárhatja a jogorvoslat lehetőségét: erre a korlátozásra általában akkor kerül sor, ha a határozat inkább ügyviteli jellegű és a felek jogait kötelezettségeit nem érinti ( pl.: pervezető végzések ), vagy ha érinti is azzal kapcsolatban ellenérveiket, észrevételeiket kifejthetik ( pl.: vádemelés kapcsán ). A jogorvoslatok az eljárás egyes szakaszaiban más és más elnevezést kapnak: így a nyomozás során pl.: panasszal, ellenvetéssel, a bírósági szakban fellebbezéssel élhetnek az arra jogosultak, míg a jogerős határozat sérelmezése esetén perújítást vagy felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni, és a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslattal élhet, illetve helye van jogegységi eljárásnak a hatályos büntetőeljárási törvény értelmében. A jogorvoslatok egyik csoportját jelentik a perorvoslatok: a bírósági szakban igénybe vehető jogorvoslati formákat illetjük ezzel az elnevezéssel.en
dc.description.correctorN.I.
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent51en
dc.format.extent247725 bytes
dc.format.extent55284 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/3736
dc.language.isohuen
dc.subjectperorvoslaten
dc.subjectperorvoslati rendszeren
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományen
dc.titleA perorvoslati rendszer elméleti és gyakorlati kérdéseien
Fájlok