1. Összefoglalás A mesterséges tavak algológiai vizsgálatainak céljai igen sokrétűek lehetnek: (I) ökológiai állapotuk feltérképezése, (II) új taxonok izolálása, (III) élettani vizsgálatok céljából izolált taxonok, (IV) elterjedés-vizsgálat, (V) biotechnológiai célokra használható fajok izolálása. Ugyan ma már számos olyan külföldi cég létezik, mely algatörzsek értékesítésével foglalkozik (pl. CCAP; UTEX; CCMP; CCAP), a saját törzsgyűjtemény kialakítása mellett számos érv szól, többek között az, hogy az alga-gyűjteményekből származó törzsek egyrészt igen drágák, másrészt a szállítás, ill. a „beszoktatás” során el is pusztulhatnak. Ezt figyelembe véve bár a saját izolátumok létrehozása lassú, időigényes folyamat, hosszútávon lehet, hogy kifizetődő befektetés. Napjainkban egyre nő az algabiomassza, mint széles körben alkalmazható alapanyag iránti érdeklődés és kereslet. Indokolt tehát a természetes, vagy mesterséges vizeinkben gyakori, nagy tömegben jelen lévő fajok vizsgálata, a biotechnológiai szempontból hasznos anyagcsereterméket előállító törzsek izolálása, és anyagcseréjük alaposabb tanulmányozása. Vizsgálataink során a debreceni Botanikus-kerti tó algaösszetételének változásait kísértük figyelemmel 2010. márciusa és júliusa között (az augusztusban megkezdett tó-felújítási munkálatok miatt a továbbiakban nem tudtunk mintát venni). A célkitűzésekben megfogalmazott kérdésekre eredményeink alapján a következő választ adhatjuk:

1.Változik-e jelentős mértékben, és ha igen, hogyan változik az általunk vizsgált Botanikus-kerti tó fitoplankton összetétele a 2010. március-szeptember közötti időszakban?

A debreceni Botanikus-kerti tó algaösszetétele, valószínűleg a nagymértékű makrofita-borítás miatt, a fajszám-csökkenés irányába változik: júliusban már csak 23%-a a fajszám a márciusban számolt értéknek. A vizsgálat ideje alatt végig magas volt a Trachelomonas fajok, elsősorban a T. volvocina egyedszáma (Euglenophyta). A Trachelomonas fajok elsősorban epipelikus élőlények, azonban a vízinövények is jó élőhelyet biztosítanak számukra. A mintában nagy egyedszámuk ezért feltehetően annak köszönhető, hogy a mintavételek alkalmával lemosódtak a növényekről.

2.A vizsgált időszakban hogyan változik a biotechnológiai célokra leggyakrabban alkalmazott algataxonok (Chlorophyta-Chlorococcales; Bacillariophyta) mennyisége a tóban?

A biotechnológiai célokra alkalmas algataxonok száma áprilisban volt a legmagasabb, ezt követően májusban és júniusban egyedszámuk a felére csökkent az áprilisi értéknek. Júliusban, feltehetően a makrofita-borítás és időjárási okok miatt, szinte eltűntek a mintából.

3.Megfigyelhető-e a vizsgált időszakban az alga-biotechnológiában alkalmazható taxonok tömeges elszaporodása (vízvirágzás)?

A vizsgálat ideje alatt nem tapasztaltunk sem Bacillariophyta fajokból, sem Chlorophyta-Chlorococcales fajokból álló vízvirágzást a Debreceni Egyetem Botanikus-kerti taván.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a 2010. márciusa és júliusa közti időszakban a debreceni Botanikus-kerti tó, makrofita-borításának köszönhetően bár nem tekinthető a legalkalmasabb izolációs célú élőhelynek, mégis alkalmasnak mondható biotechnológiai vizsgálatokra kovaalga és zöldalga fajok izolálására. Ennek elsődleges oka az, hogy ezen taxonok mellett elsősorban olyan más algataxonok jelentek meg a tóban (Euglenophyta, Cryptophyta), melyek laboratóriumi körülmények között viszonylag könnyen eltávolíthatóak a laboratóriumi tenyészetből (speciális táptalajok, hőmérséklet, fény).