A kutatás célja az volt, hogy összehasonlítsam a hátrányos helyzetű, illetve a többségi iskolában tanuló 12 és 14 év közötti gyermekeket az önértékelés, az impulzivitás és az érzelemszabályozási nehézségek vonatkozásában. A kutatás Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye területén zajlott. A kutatásban hátrányos helyzetű és többségi általános iskolák tanulói vettek részt szüleik előzetes írásos beleegyezésével. A vizsgálat során arra kerestem a választ feltevéseim mentén, hogy a kutatott kontruktumok tekintetében milyen összefüggéseket lehet tapasztalni, továbbá ezek milyen mértékben mutatkoznak megy a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve a nem hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A szakirodalmin adatok, illetve a témát érintő nemzetközi és hazai kutatási eredményeket szem előtt tartva feltételeztem, hogy az önértékelés és az impulzivitás között fordított arányú, az önértékelés és az érzelemszabályozási nehézségek között szintán fordított arányú, míg az érzelemszabályozási nehézségek és impulzivitás között egyenes arányú együttjárás mutatható ki és ezek az összefüggések nagyobb mértékben jelentkeznek a hátrányos helyzetűek esetében negatív formában.