A szervezeti kommunikáció legfőbb sajátosságának annak szabályozottsága tekinthető. Az, hogy a szervezet milyen kommunikációs csatornákat használ, nagyban függ a szervezeten belüli létszámtól, és a vállalat strukturáltságától. A létszám növekedésével nő a kommunikáció mennyisége, az információt jóval több emberhez kell eljuttatni, így csökken azok személyes jellege is. A munkatársakkal folytatott kommunikáció a tudás átadásának, a tanulásnak, a koordinációnak és az integrációnak is eszköze. Nehéz lenne megválaszolni azt a kérdést: hogy a szervezeti kommunikáció alakítja-e a vállalati kultúrát, vagy vállalati kultúra van hatással a szervezeti kommunikációra. Úgy vélem, kölcsönösen hatnak egymásra, és változnak a külső befolyásoló tényezők hatására. A vállalaton belül zajló intern kommunikáció, különböző irányultságú lehet. Egy jól kommunikáló szervezetnek biztosítani kell az átjárhatóságot a különböző szintek között, ezért kommunikációs rendszer komplex hálózatát kell működtetnie. Így a klasszikus szervezetelmélettel ellentétben – mely a függőleges irányú kommunikációt ismeri el – olyan optimális rendszert kell kialakítani, melyben a horizontális, keresztirányú, hálózatosan működő csatornákon folyhat a kommunikáció. Ezek a csatornák lehetnek formálisak és informálisak, és a szervezeti struktúrától függetlenül szerveződő informális hálózatok. A szervezeten belüli integrációban nagyon fontos szerepet kapnak a kinyilatkozatott értékek de csak akkor hatásosak, ha ezek a vállalat vezetésének magatartásában is megnyilvánulnak, ellenkező esetben inkább nehezítik a vállalati értékekkel való azonosulást. Az értékekkel való azonosulás, a formális vagy informális viselkedési útmutatók, a szervezeten belül egy adott szituációban szerzett pozitív vagy negatív tapasztalat átadása mely később mintaként szolgála szervezet többi tagjainak, mind a szervezeti kultúra részét képezi. A megfelelő mennyiségű és minőségű információ átadása, amellett hogy növeli a kommunikáció hatékonyságát, az informális hálózaton terjedő negatív pletykák terjedését is megelőzi. Egy jól működő szervezetnek az informális kommunikáció e válfaját sem hagyhatja figyelmen kívül, mert a pletyka általában a nem megfelelő információból, információhiányból vagy éppen bizonytalanságérzetből fakad. Úgy vélem, bátran kijelenthetjük, hogy a szervezeten belül zajló kommunikáció egy vállalt alapvető eleme. Összetartja a vállalat dolgozóit, összehangolja a szervezeten belüli folyamatokat, az explicite és implicite megfogalmazott célok elérése érdekében.