Az elmúlt évtizedekben számos kutatás bebizonyította, hogy a fonológiai tudatosság szerepe mennyire fontos az olvasás - és írás elsajátításának folyamatában. Arra is rámutattak, hogy ennek az időszaknak a sikerességét nagymértékben meghatározza az óvodás korban elért fonológiai tudatosság szintje. Ennek a fejlődésére a kognitív tényezők mellet, nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a szocioökonómiai háttér (SES) és a gyermek korai nyelvi környezet is jelentős hatással bír.
Ennek a dolgozatnak célja feltárni, hogy milyen hatással van a szocioökonómiai státusz és a nyelvi környezet, a tanköteles korú óvodás gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődésére. A kutatásban egy belvárosi és lakótelepi óvoda gyermekei vettek részt 5 - 7 éves korig, intézményenként 20-20 fő, akik eltérő szoci-kulturális háttérrel rendelkeznek. Fonológiai tudatosságuk feltérképezéséhez a Lőrik - Majercsik féle Fonológiai Tudatosságot mérő teszt két alfaktora került alkalmazásra, a Nyelvi tudatosságot és a Hangtani tudatosságot vizsgáló altesztek. A teljesítményüket befolyásoló tényezők megismerése - jelen esetben a szocioökonómiai státuszuk és a nyelvi környezetük - papíralapú háttérkérdőívvel történt. A vizsgálat eredménye szerint a kutatásban részt vett két csoport fonológiai tudatossági szintje jelentősen eltért egymástól. Azok, akik jó SES-sel rendelkeznek és megfelelően támogató, fejlesztő hatású a nyelvi környezetük jobban teljesítettek, magasabb T-értékeket értek el, mint azok, akiknek a szocioökonómiai hátterük gyenge és hátrányos nyelvi környezetben élnek. Ezek a különbségek életkori lebontásban is megfigyelhetőek voltak. Kutatás felhívja a figyelmet a fonológiai tudatosság fejlesztésének fontosságára óvódás korban, valamint az otthoni környezeti tényezőkből eredő hátrányok időben történő kompenzálására, amik alapjai lehetnek a sikeres iskolai éveknek.