A magreceptorok olyan a DNS-hez közvetlenül kötődő,ligand által aktivált transzkripciós faktorok,melyek a sejt és szervezet működéseit génszinten szabályozzák.A ligandok,hormonhatású anyagok,melyek közvetlenül befolyásolhatják a sejt proliferáció,differenciáció és a sejthalál szempontjából kulcsfontosságú gének kifejeződését.A megfelelő ligand bekötődése a magreceptor szerkezeti változását okozza,mely következtében módosul a célgének kifejeződése és így a transzkripció szintjén befolyásolják a sejtek differenciálódását,proliferációját,apoptózisát.A magreceptor család tagjai strukturálisan hasonló fehérjék,viszont eltérő ligand specifitással és lokalizációval rendelkeznek.E fehérje családba tartozik az az általunk is vizsgált receptor,mely a sejtmagban különböző gének promóter régiójában lévő speciális DNS szekvenciákhoz kapcsolódik és lipofil ligandok aktiválják.Ez a peroxisoma proliferátor aktivált receptor(PPAR),melynek három izoformája ismert:alfa,béta/delta és gamma.Funkciójuk különböző:míg a PPAR alfa a gyulladásos folyamatokban vesz részt,befolyásolja a sejtproliferációt és szerepe van az epidermális differenciálódás kialkításában,a PPAR delta-nak jelentősége a gyulladás alatti sebgyógyulásban van.A PPAR-ok a magzati fejlődés során kifejeződnek a bőrben,születés után szintjük viszont a kimutathatóság alá csökken.Felnőtt epidermisben az alfa és béta rektiváció proliferációt eredményező stimulusok hatására létrajön,így tenyésztett keratinocitákon is kifejeződnek. Kísérleteink célja,hogy megvizsgáljuk e receptor kifejeződésének változását a keratinocita differenciálódás során UVB sugárzás mellett.A kísérletek primer human keratinocitákon történnek,melyeket 0-8 napig a medium Ca2+ szintjének 1,2mM-ra emelésével differenciáltatjuk.A különböző specifikus,szintetikus ligandok és Ca2+ hozzáadása mellett a keratinocitákat UVB sugárzásnak tettük ki különböző ideig(30-60 sec).A vizsgált magreceptor kifejeződésének változását a differenciálódás során Real Time Quantitative PCR technikával követjük,mely a receptorokat kódoló mRNS-ek szintjének meghatározására alkalmas módszer.A mérésekhez 18S riboszómális mRNS-t használtunk normalizáló génként,melynek expressziója stabil marad a keratinociták Ca2+ indukálta differenciációja során is. A későbbiekben,a vizsgálatok eredményei igazolhatják a differenciáció során aktiválódó PPAR receptor által kiváltott útvonalak aktivitását,az általa szabályzott programokból következő fenotípusos és funkcióbeli változásokat,illetve hogy az UVB okozta sejtciklus változásokban van-e szerepe ezen magreceptornak.