A 2019. év végén kiinduló COVID-19 világjárvány rövid időn belül globális krízissé vált, amely az élet minden területére, így az egészségügyre, a társadalmi struktúrákra és a gazdaságra is mélyreható hatást gyakorolt. Az előre nem látott kihívások szinte minden országot azonnali cselekvésre késztettek, különösen a gazdasági és pénzügyi szektorokban, ahol a járvány gyors és drasztikus változásokat idézett elő. A globális gazdaságot az egyik legsúlyosabb recesszió érte az elmúlt évtizedekben, amely nemcsak a termelési és fogyasztási láncokat szakította meg, hanem az állami költségvetéseket is jelentős nyomás alá helyezte. A gazdasági visszaesés, a vállalkozások tömeges bezárása, a munkanélküliség drámai növekedése, valamint az emberek életkörülményeinek romlása sürgette a kormányokat és központi bankokat, hogy rendkívüli pénzügyi intézkedéseket hozzanak a helyzet kezelésére. E döntések középpontjában olyan eszközök álltak, mint a fiskális ösztönzőcsomagok, a monetáris politikai lazítás, a hiteltámogatások és a célzott szociális programok, amelyek célja a gazdaság stabilizálása és az érintett társadalmi csoportok támogatása volt.A járvány hatásai ugyanakkor jelentős különbségeket mutattak az egyes országok között, attól függően, hogy milyen mértékben voltak kitéve a gazdasági sokknak, milyen pénzügyi mozgástérrel rendelkeztek, és hogyan reagáltak a kialakult helyzetre. Mindezek tükrében a COVID-19 időszaka különleges lehetőséget kínált a pénzügyi politika szerepének, hatékonyságának és korlátainak elemzésére, valamint a válságkezelési stratégiák hatásainak megértésére. A szakdolgozat célja, hogy részletesen feltárja, hogyan alakult át a pénzügyi politika a COVID 19 világjárvány idején, különös tekintettel a fiskális és monetáris politikákra. Elemzi, hogy az egyes kormányok és pénzügyi intézmények milyen eszközökkel próbálták mérsékelni a járvány gazdasági következményeit, valamint bemutatja, hogyan járult hozzá a nemzetközi együttműködés a válságkezeléshez. Kiemelt figyelmet fordít a rövid és hosszú távú hatásokra, amelyek az államadósság, az infláció, a munkapiac és a gazdasági növekedés szempontjából is jelentős változásokat eredményeztek. A szakdolgozat tehát arra törekszik, hogy átfogó képet nyújtson a pénzügyi politika változásairól és az ezek mögött meghúzódó dinamikákról egy olyan korszakban, amely a gazdasági és társadalmi kihívások új dimenzióját tárta fel.