Foglalkozási asthma

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorÁdám, Balázs
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrumhu_HU
dc.contributor.authorVarga, Fruzsina
dc.contributor.departmentDE--OEC--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-05-27T10:39:04Z
dc.date.available2013-05-27T10:39:04Z
dc.date.created2012
dc.date.issued2013-05-27T10:39:04Z
dc.description.abstractA foglalkozási asthma az extrinsic asthma bronchiale olyan variánsa, amelyet a munkahelyen tartósan, nagy mennyiségben jelenlévő anyagok, vagyis expozíciók belégzése indukál. A megbetegedés eredményeként a levegő áramlása csökken a légutakban. Az asthmát kiváltani képes kóroki tényezők közé ma már több mint 200 anyagot sorolhatunk, melyek két csoportot alkotnak. Az egyik csoport a nagy molekulatömegű fehérjetermészetű anyagok csoportja. A másik csoport a kis molekulatömegű kémiai anyagokat foglalja magába. Munkahelyi allergének közül kiemelhetők a szerves oldószerek (pl. izocianátok), a fémek (nikkel, platinasók), állati (laboratóriumi állatok vizelete, szőre) és növényi eredetű (gabonapor, liszt) anyagok. A diplomamunka célkitűzése volt, hogy összefoglaló képet adjon a foglalkozási asthma magyarországi állapotáról. A munka irodalmi összefoglaló. A diplomamunkában szereplő hazai gyakorisági adatokat az Országos Munkahigénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (OMFI) és a Shield programba bejelentett esetekből összegeztem 1998 és 2003 közötti időszakra vonatkozólag és hasonlítottam össze Nagy-Britannia értékeivel. Az adatok időbeni változását elemezve egyértelműen leolvasható, hogy ha nem is egyenletes mértékben, de csökken a foglalkozási asthma előfordulása Magyarországon és Nagy-Britanniában is. Mivel a foglalkozási asthmát könnyebb megelőzni, mint kezelni, ezért nagy jelentőséget kell fordítanunk a munkahelyi prevencióra. Primer prevenció során az egyéni és környezeti faktoroknak való kitettség csökkentése a cél. Ezen célra használjuk fel pl. a zárt technológiát, az elszívó berendezéseket. A secunder prevenció célja a preklinikai elváltozások azonosítása előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatok során. Tercier prevenció a betegség minél hamarabbi kezelését és a beteg allergén expozícióból történő eltávolítását foglalja magába a szövődmények és a súlyosbodás elkerülése érdekében. A foglalkozási asthmások számának a vizsgált időszakban bekövetkező csökkenése remélhetőleg legalább részben a hatékony prevenciónak köszönhető.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvoshu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent37hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/169390
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfoglalkozási asthmahu_HU
dc.subjectasthmahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományokhu_HU
dc.titleFoglalkozási asthmahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)