Fiatalok mentális egészségének és jövőre irányuló kognícióinak vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, Beáta Erika
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet::Klinikai és Egészségpszichológiai Nem Önálló Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorKató, Szabolcs
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2015-06-12T05:59:52Z
dc.date.available2015-06-12T05:59:52Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractAz egészséges fiatalok körében, primer prevenciós célból végzett vizsgálatok alapján feltérképezhetők a mentális egészséget veszélyeztető, illetve támogató tényezők. A preventív faktorok fejlesztése segítséget nyújthat a stresszt kiváltó eseményekkel való megküzdéshez és az egészséges pszichológiai állapot megőrzéséhez. Vizsgálatunk célja ezért feltérképezni a fiatalok mentális egészségét (depresszió, szorongás, reménytelenség, élettel való elégedettség) befolyásoló jövőre irányuló kognícióit (optimizmus, pozitív jövőkép, remény) és egyéb lehetséges magyarázó hatásokat (magányosság, megküzdési rugalmasság, családi támogatás, teljesületlen kapcsolódási igény és mások számára való teher érzése). A kutatásban két mintát vizsgáltunk. Az első mintához 259 egyetemista (80,3% nő, átlagéletkor 21,9 év) töltötte ki a kérdőíveket. A kérdőívcsomagot érdemesnek találtuk egy fiatalabb populációval történő felvételre, így a második mintánkat 131 4. osztályos gimnazista alkotta (71,8% nő, átlagéletkor 17,7 év). A mentális egészségi állapotot befolyásoló hatásokat több szempontos kovariancia-elemzéssel (MANCOVA) modelleztük. A leíró statisztika alapján a gimnazisták 13%-a közepes, 5,3%-a súlyos depressziós értékeket mutat, 16,8%-uk közepes mértékű szorongásról, 9,2%-uk magas reménytelenségről számol be. Az egyetemista minta 19,3%-a a közepes mértékű depresszió, 12%-a a súlyos depresszió kategóriájába sorolható, továbbá 12%-ukat jellemzi közepes erősségű szorongás és magas reménytelenség. A MANCOVA eredményei alapján a mentális egészségi állapotot mindkét mintában leginkább befolyásoló tényezők a nem, protektív tényezőként az optimizmus és az észlelt családi támogatás, veszélyeztetőként pedig a teljesületlen kapcsolódási igény és mások számára való teher érzése. Ezen felül a gimnazista mintában, mint veszélyeztető tényező megjelenik a magányosságérzet, az egyetemista mintában pedig a remény protektív hatása. Mindkét mintában a nők szignifikánsan rosszabb értékeket mutatnak a mentális egészséget felmérő kérdőíveken, melyek egybevágnak korábbi kutatások adataival. Eredményeink felhívják a figyelmet a prevenció és intervenció fontosságára már az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseegészségpszichológiahu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent61hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/214165
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsNevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/*
dc.subjectmentális egészséghu_HU
dc.subjectfiatalokhu_HU
dc.subjectdepresszióhu_HU
dc.subjectszorongáshu_HU
dc.subjectoptimizmushu_HU
dc.subjecttársas támaszhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Klinikai pszichológiahu_HU
dc.titleFiatalok mentális egészségének és jövőre irányuló kognícióinak vizsgálatahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)