Dolgozatomban az épített környezet szerepét vizsgáltam a városi interakciók kapcsán, melyben Debrecen volt a kiindulópont. A problémafelvetést egy megfigyelés adta. Debrecen egyik meghatározó szakasza, a Piac utca mentén permanensen több üresen álló földszinti épületrész van, melyek csak díszletszerűen kapcsolódnak be a városi életbe, így felmerülhet a kérdés, hogy mennyire részei annak. Az élő város mibenlétéhez a társadalmi-használati szint felől közelítettem a fogalomhoz, mely leképeződik az épített környezet kialakításában is. Kirajzolódott, hogy az élő város kialakulásához és fenntartásához elengedhetetlen a városlakók szerveződése, egymással való kapcsolódása. Ezt az épített környezet elősegítheti átjárhatóságával, nyitottságával, kapcsolódási pontjaival. Egy alternatív lakhatási-oktatási működésében megnyilvánulhat az érdeklődés és a lokáció szerinti ötvözött közösségszerveződés, városi sűrűsödés, illetve a korosztályok közötti tanulás. A magyarországi közoktatásban jelentkező tanárhiány és a demográfiai változások rámutatnak, hogy alternatív oktatási megoldások kidolgozására van szükség. Ennek kapcsán egy olyan kollégiumi modell kidolgozása jelenthet megoldást, mely egyetemisták és középiskolások számára egyaránt használható: a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok a középfokú oktatás kiegészítéseként kiscsoportos és egyéni órákkal segíthetik saját szakterületük szerint a középiskolásokat. Ezzel a lakhatást tudásuk és idejük odaszánásával válthatják ki. A törekvés a belvárosi lakófunkció növelését is célozza, enyhítve a kiüresedést. Nyitott városi térhasználattal a célcsoport kibővülhet, a különböző rétegek közötti interakciók gazdagítása felé mutatva. Európai viszonylatban igaz, hogy a történeti főutca és a mellette lévő rehabilitált tömb kapcsolata egymást erősítő módon van jelen. A Piac utca mellett elhelyezkedő Miklós – Iskola – Vásáry István utcák által közrezárt tömb jelenlegi állapota, különösen a tömbbelső alulhasználtsága arra vezetett, hogy először egy átfogó koncepció szülessen a belvárosi lakókörnyezet életminőség javítására és egy alternatív javaslat a jelenleg csupán felszíni parkolóként használt terület kialakítására, mellyel a tömb fiatalítását is célozzuk. Egy saját identitást szeretnénk adni a tömbnek, és belülről generálni az életet a Piac utcai térfalra. A tömb délnyugati részén elhelyezkedő belső sarki terület egy határhelyzet: az Iskola utca felől még egy-egy földszintes cívisház őrzi az egykori beépítést, de a Vásáry István utca felől már jellemzően három emeletes bérházak találhatóak. Ezek közül egy nem nyit a tömbbelsőre, ennek tűzfalához csatlakozok és a kanyarban lévő cívisházat is bevonom a tervbe. A célom a hely identitását megőrizni a régi épület és a növényzet megtartásával. A jellemzően kisvárosi, akár falusi környezetből érkező diákok így felismerhetik benne saját otthonukat, magukénak érezve városi lakóhelyüket is. A közösségi átjáró kifejezés a tömbrehabilitáción túl ennél a tervnél abban az értelemben jelenik meg, hogy a kollégiumi szobák közötti tér egy kiterjesztett nappali, közösségi folyosó, ez ad teret a két korcsoport találkozására és a mentorálásra, közös tanulásra.