Dolgozatomban igyekeztem elkövetni mindent annak érdekében, hogy széleskörűen mutassam be egy nagyüzemi nyúltartó telep sokrétű feladatait. A célom az volt, hogy a naturális, ezáltal a közgazdasági hasznosságot megalapozó legfontosabb alappillért, az anyák hozamát mutassam be illetve a termelési mutatók javításával javítsam a telep profit stabilitását. Ennek az egyik legegyszerűbb módját választva a takarmányozás minőségén változtattam. Amennyiben egy telep adott genetikával, és tartástechnológiával dolgozik, a takarmányozás az a pont, mely a legnagyobb költségszintet viseli cirka 65-70 %-ban. Így a célom, egy magasabb árszintet képviselő takarmány extra profit képességét meghatározni. Mindazon naturális információk birtokában, melyeket megszereztem a mérések során, már csak a közgazdasági vizsgálatok eredményét volt szükséges elvégezni. Tehát, hogy a drágább takarmány plusz költségét fedezi-e a jobb naturális eredmény jövedelemtermelő képessége. A választ a számítások megadták, s az eredmény messzemenően pozitívnak tudhatjuk be. Ennek ismeretében a telepünk ezen takarmányozási metódust alkalmazza immáron 1 éve.

A termelési mutatók javításával javítani kellett a telep profit stabilitását. Ennek az egyik legegyszerűbb módját választva a takarmányozás minőségén változtattam. Amennyiben egy telep adott genetikával, és tartástechnológiával dolgozik, a takarmányozás az a pont, mely a legnagyobb költségszintet viseli cirka 65-70 %-ban. Így a célom, egy magasabb árszintet képviselő takarmány extra profit képességét meghatározni.

A munkámban tehát: • az anyanyulak ellés előtti testtömegétől a következő ellés előtti időpontig vizsgáltuk heti bontásban az anyai kondíciót- mely az éves visszapótlás mennyiségét irányozza elő, azaz a kiváló anyai kondíció megtartásával csökkenthető a selejtezési és visszapótlási ráta (mely jelenleg 120 %) 6 hét alatt a kiindulási testtömeg alatti egyedek két ellést követően testtömeg probléma miatt nem vemhesülnek és selejtezésre kerülnek. Ennek javítása nagyban befolyásolja a költségeinket. • a tejleadási képességet azért vizsgáltam, mert a napi tej mennyisége a szopós nyulak testtömeg gyarapodását, határozza meg minimum 21 napig, valamint nagyban befolyásolja a szopós kori elhullást, az almonkénti darabszámot illetve az egyedi és alomtömegre gyakorolt hatást • az szopós nyulak elhullását az állategészségügyi problémákon kívül, okozhatja alacsony születéskori testtömeg, kevés tejmennyiség, valamint a heterogenitás miatti lemaradás, mely a napos kori egyedek szempontjából- a tejhez jutási rangsorban létfontosságú. Ezért külön vizsgálat alá vontam az almonkénti kicsi/ nagy állatok testtömegét A vizsgálati módszereket a napi gyakorlati életből merítettem és a különböző takarmányok vizsgálatát nagy egyedszámmal és telepi körülmények között végeztem. (nem labor) A mérések során egyértelműen bizonyosságot nyertünk, hogy a lokális takarmánynál drágább nemzetközi cég által forgalmazott takarmány naturális eredményei jobb eredményre vezettek.
Azt a tézist is sikerült tényszerűen megcáfolni, hogy az anyanyulakkal etetett heti 1 szeri répa kiegészítés negatívan hat a tejtermelésre, negatívan hat az anyai kondícióra, valamint negatívan hat az egyedi és az összes alomtömegre. Mivel méréseim magas szintű szakmai illetve gazdasági többletet jelentettek, ezért javaslom hasonló mérések elvégzését más nagyüzemi nyúltenyésztőknek is, annak érdekében, hogy működésük hatékonyabb legyen, ezzel stabilitásukat meg tudják alapozni.