Világszerte komoly kihívást jelent az idős társadalom létszámának növekedése mind a politika, gazdaság, az orvoslás és a jogalkotás számára. Az őszülő társadalom emelkedő arányának fényében arra törekszenek az országok, hogy megkönnyítsék az idősek életét és megelőzzék az esetleges időskori demenciát, ami megnehezíti ellátásukat. Ezt a tényt felismerve az Európai Unió számos pályázatot, programot hirdet az őszülő társadalom taníttatására és a 2012-es évet az aktív idősek és a nemzedékek közötti szolidaritás évének hirdette. A kezdeményezésnek az volt a célja többek között, hogy támogassa azokat az intézkedéseket, melyek hozzásegítik az időseket a nyugdíjas évek aktív eltöltéséhez. Programok tekintetében hazánk biztatóan áll, ám az idősek ellátására, oktatására szolgáló intézményrendszert vizsgálva van még mit bepótolnia. A gerontológia intézményrendszere Magyarországon nem olyan kiterjedt, fejlett és specializált mint Németországban, de már hazánkban is vannak törekvések ezen terület fejlesztésére.A magyarországi geronto- edukációs kezdeményezések mellett, a német idős oktatás egyes intézményeit és azok munkáját is bemutatom, majd a két Európai Uniós tagország gerontológiai hálózatának különbségeit és hasonlóságait fogalmazom meg a kigyűjtött példák alapján.Természetesen nem lehet összehasonlítani a német és magyar idős oktatási rendszert gazdasági, politikai és népességi eltérések miatt, de a Németországban bevált jó gyakorlatokat talán átültethetőek a hazai rendszerbe is.