Napjainkban sajnos egyre inkább az ülő életmódé a vezető szerep, és egyre kevesebb idő jut a testmozgásra. Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy szabadidős tevékenységként többen választják a televíziót, internetet, mintsem a sportolást. Ez a közeljövőben nem csak kardiovaszkuláris megbetegedéshez, de egyéb számos betegség kialakulásához vezethet. Dolgozatom célja a Debreceni Egyetem informatika karos hallgatók és gyógytornász hallgatók egészségi állapotának, valamint állóképességének összehasonlítása volt különböző módszerekkel. Feltételezésünk szerint a gyógytornász hallgatók sportosabb életmódjuknak köszönhetően jobb egészségi állapottal rendelkeznek, mint az inkább ülő életmódot folytató informatikusok. A mérésben 20-25 éves korosztályból válogatva 15-15 fő vett részt, férfiak és nők vegyesen. A kutatásban résztvevők szubjektív megítélésére egy saját készítésű kérdőívet töltettünk ki. Ebben sportolási szokásaikra, mindennapi aktivitásukra, valamint az egészséges, testmozgással gazdagított életmódhoz való hozzáállásukra voltunk kíváncsiak. Az állóképességüket, egészségi állapotukat Martinet-próbával, Harward-step teszttel, 20 méteres ingafutással, plank teszttel, valamint BMI-vel vizsgáltuk. A mérések közül a Harward-step teszt és a plank teszt szignifikáns különbséget mutatott. Ebből arra következtetünk, hogy hipotéziseink beigazolódtak, miszerint a gyógytornászok jobb állóképességgel rendelkeznek. A többi mérésünk ugyan nem lett szignifikáns, viszont a gyógytornászok jobb eredményeket értek el. Következtetésként levonható, hogy az ülő életmódúak körében preventív felvilágosítást kellene tartani rossz életvitelük súlyos következményeiről, valamint szorgalmazni kellene a rendszeres testmozgást.