A dolgozat több szinten vizsgálja egyszerre az iskolai eredményesség társadalmi meghatározottságait, s kérdéseinket is ennek megfelelően fogalmaztuk meg. Elsőként arra kerestük a választ, hogy az egyén szociokulturális háttere mennyire és miként befolyásolja saját – szövegértési képességekben mért – teljesítményét (egyéni szint). Másik kérdésünk arra vonatkozott, hogy az iskolák között fennálló teljesítménybeli különbségeket mennyiben lehet az intézmények társadalmi összetételének egyenetlenségeivel magyarázni (iskolai szint). Végül e két elemzési szint egymással való kapcsolatának jellegzetességeit is kerestük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskola társadalmi összetétele visszahat-e az egyének eredményeire, illetve másképpen érvényesül-e a társadalmi háttér hatása az eltérő összetételű iskolákban – melyekről előtte bizonyítottuk, hogy rendkívül szegregatívak. Az elemzést a PISA 2009 felmérés nemzetközi adatbázisán végeztük el, így hazánkat összemérhettük az OECD országokkal. Elemzésünkből kiderült, hogy hazánkban az egyik legerősebb az egyéni teljesítmények társadalmi meghatározottsága. Az iskolák közötti teljesítménykülönbségek is nálunk az egyik legnagyobbak, amikből kirívóan számottevő részt (közel a háromnegyedüket) magyarázzák a tanulói összetétel társadalmi háttérre vonatkozó eltérései. Az egyéni szintű hatásokról kiderítettük, hogy sokkal inkább az iskola társadalmi hátterén keresztül érvényesülnek, mintsem közvetlenül. Ugyanakkor nem találtunk szignifikáns kapcsolatot arra nézve, hogy eltérően hatna a társadalmi háttér a különböző összetételű iskolákban. A dolgozat módszertani üzenetként felhívja a figyelmet a többszintű modellek hazai alkalmazásának szükségességére is.