Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Starting from the mid-19th century numerous changes can be classified as systemic changes or shifts. The change of the landscape has shaped the ways lands were tilled and also caused changes in the economical structures. Then the Treaty of Trianon triggered ethnical, political, administrative and cultural changes with the new borders. The key issues of the most recent system change in 1989 the mobility of the society (and what threatens it) the survival of local traditions (and whether they are still followed) and the effects of being a border region of Hungary and the EU. The peripherical situation of the region threatens with lagging. This is threat is strengthened by the regions ethnical and social situation worsened by the decline of the educational system. Self-government is also severely damaged by the loss of local control over public bodies. Paradoxically enough, despite all system changes the life of local people improved only moderately and the region is still among the nation’s most vulnerable ones.
Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.