Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása 15 éve alatt 11 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz jutott. A fent említett összeg járulhatott hozzá, hogy versenyképesebb legyen a magyar gazdaság. Az uniós támogatásokból több mint 150 ezer új munkahely jött létre, jelentős fejlesztések valósultak meg az egészségügy, oktatás, turisztika, infrastruktúra és agrár területeken. Több tízezer magyar diák és oktató pedig az Erasmus-progam előnyeit is megtapasztalhatta. Végül érdemes eljátszani a gondolattal, mi lenne velünk az uniós támogatási összegek nélkül. Magyarország három lehetőség közül választhatna. Az első, hogy a fejlesztési forrásokat a költségvetés más kiadási tételeinek rovására teremtené elő. A támogatásokkal felérő összegeket azonban csak a nyugdíj- vagy társadalombiztosítási keretek csökkentésével teremthetnénk elő, melynek súlyos társadalmi következményei lennének. A második lehetséges út, hogy lemondunk a fejlesztések többségéről, ezzel a döntéssel azonban sokat veszítenénk versenyképességünkből, lemaradnánk jelentősen a fejlett nyugati országoktól. A harmadik lehetőség, hogy egyéb külföldi forrásokból próbálnánk meg forrásokhoz jutni. Szóba kerülhetne Kína vagy Oroszország. A kínai forrásbevonásnak eddig sem voltak nagy sikerei, az oroszországi pénzeknek pedig politikai kockázatai lehetnek, gondoljunk csak Ukrajnára vagy Fehéroroszország helyzetére.